A magyar kkv-történet sajátos öröksége, hogy a házipénztárakat évtizedeken át egyfajta „süllyesztőként” használták a cégek: ide kerültek a ki nem vett osztalékok, a magánköltések vagy a feketén kifizetett bérkülönbözetek. A probléma igazán akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor a cégnek tőkére lenne szüksége a fejlődéshez, de a bankok és a pályázati kiírók hátat fordítanak.

A könyvvizsgáló sem ír alá

Ha a házipénztárban papíron tíz- vagy százmilliók parkolnak, miközben a kassza valójában üres, a könyvvizsgáló megtagadhatja a mérleg aláírását. Ennek egyenes következménye a pályázati jelentkezések és a banki hitelkérelmek elutasítása.

„Láttunk olyan sikeres építőipari vállalkozót, aki egy debreceni óriásberuházásba kapcsolódhatott volna be, de a rendezetlen házipénztára miatt nem tudta megújítani a Széchenyi-kártyáját, és elesett a hiteltől” – számol be róla Bereczky Zoltán, a Házipénztár Doktor alapítója

Sok cégvezető a könyvelője tanácsára tulajdonosi vagy munkáltatói kölcsönökkel próbálja „kozmetikázni” a hiányt, de ez a szakértő szerint csak elodázza a bajt, sőt, újabb jogi csapdát állít.

„Ez a legveszélyesebb „félmegoldás”, súlyos jogi kockázatot jelenthet, és azonnali jelzést a hatóságok felé – figyelmeztet a házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő.

A valódi megoldás a házipénztár törvényes és végleges rendbetétele, amely visszaadja a cégvezető mozgásterét.