Mint azt korábban megírtuk, 2016. január elsejétől jelentősen módosultak a számviteli szabályok. Azonban az új eljárások több ponton is korrekcióra szorultak-szorulnak. Az év közben meghozott változások közül most a legfontosabbakat foglaltuk össze a BDO Magyarország hírlevelének segítségével.
Bizonylatok módosításának számviteli hatása
„A szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása” 2016-tól nem minősül hibának és hibahatásnak, de azokat a számviteli elszámolás szempontjából azonos módon, az ellenőrzés megállapításával azonosan szükséges kezelni. Ebből adódóan amennyiben a módosítás hatása jelentős, háromoszlopos beszámoló készítése indokolt.
IFRS szerinti beszámoló készítésre jogosultak
A törvényben a törvényalkotó kiegészítette azon gazdálkodók körét, akik éves beszámolójukat az IFRS-ek szerinti készíthetik, illetve akik ezeket a sztenderdeket nem alkalmazhatják. (Az IFRS szabályairól és arról, hogy kinek éri meg – illetve kinek kötelező – az átállás, itt olvashat!)
Eredményfelosztás jegyzett, de be nem fizetett tőke esetében
A Polgári törvénykönyvvel való jogharmonizáció miatt a számviteli törvényben is rögzítették azt a szabályt, mely szerint az adózott eredmény felosztásakor azon osztalék mértékét, amely a korlátolt felelősségű társaság olyan tagjára jutna, akinek még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulása van, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére átvezetett összegként, az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni.
Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés hasznos élettartama
A korábbi években lehetőség volt a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehetett megbecsülni. A módosítás értelmében ez továbbá nem lehetőség, hanem kötelező jelleggel alkalmazandó.
A költségek (ráfordítások) ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összege, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént, akkor az adott üzleti év eredményében elszámolható, függetlenül attól, hogy pénzügyi rendezése megtörtént-e.
Követelések leírásának elszámolása
A behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatandó, vásárolt követelésnek nem minősülő követelések üzleti évben leírt-, illetve elengedett összegét az egyéb ráfordítások között szükséges kimutatni.
Előzőekkel szemben, a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök kimutatott vásárolt követeléseket a pénzügyi műveletek egyéb pénzügyi ráfordításai között kell elszámolni.
Személyi jellegű ráfordítások bemutatása a kiegészítő mellékletben
A kiegészítő mellékletben a tárgyidőszakban foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit továbbra is állománycsoportonként szükséges bemutatni, a bérjárulékokat azonban jogcímenkénti megbontásban.
Bővül az üzleti jelentés kötelező tartalma, a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető- és felügyelőtestületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika bemutatásával, így különösen az alkalmazott politika céljainak, megvalósítási módjának és adott időszakban elért eredményeinek ismertetésével. Amennyiben a vállalkozás nem alakított ki és nem alkalmaz sokszínűségi politikát, annak indoklását szükséges bemutatnia.
Nem pénzügyi kimutatás
Az e paragrafusban meghatározott nagyságot meghaladó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás az üzleti jelentése (ideértve az éves- és konszolidált éves beszámoló mellett elkészítendő üzleti jelentést is) részeként „nem pénzügyi kimutatást” köteles készíteni. Kötelező könyvvizsgálat esetében a könyvvizsgálónak nyilatkoznia szükséges arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza a nem pénzügyi kimutatást is.
Összemérés elvének érvényesülése a 2016. évi beszámolóban
A 2016. évben induló üzleti évről készítendő beszámoló sémája több ponton változott. Ebben a beszámolóban az előző év adatait az összemérés elvét szem előtt tartva, szintén az új séma szerinti részletezésben szükséges bemutatni.
