Az adminisztratív könnyítések körébe tartozik például, hogy az új Ptk. egyértelműen rögzíti a biztosítéki célú vételi jog, tulajdonátruházás és -engedményezés, önálló zálogjog alapításának semmisségét. Ezzel sok veszteség nem éri a hitelezőket, mert az ilyen biztosítékok érvényesíthetősége eddig is korlátozott volt, megszüntetésükkel pedig egyszerűsödik a dokumentáció. Ezzel párhuzamosan viszont a megmaradó zálogjogok terén szigorodó szerződéses rendelkezésekre lehet számítani – írta Borbély Gábor, a DLA Piper ügyvédi iroda partnere az iroda Advotacus című blogján.
Úgy tűnik, a jogalkotó egyre inkább teret enged az angolszász típusú szerződéses záradékoknak, elismerve a kialakult nemzetközi finanszírozási gyakorlat erényeit. Ennek jegyében rugalmasabbá válik a biztosított követelések meghatározása, és megszűnik a keretbiztosítéki jelzálogjog intézménye. A biztosított követelés szempontjából csak egyféle zálogjog lesz, amelynek meghatározásában a felek jelentős szabadsággal rendelkeznek. A zálogtárggyal való helytállás maximális keretösszege valamennyi zálogjognál megjelölhető.
A kérdés azért is fontos, mert a hitelfelvételi lehetőségei még mindig szűkösek a magyar cégeknek.
Szintén a papírmunka egyszerűsödésének irányába mutat, hogy az új Ptk.-ban csökken a biztosítékok fajtáinak száma. Megszűnik a vagyont terhelő zálogjog. Ugyanakkor az a változás, hogy a zálogtárgyakat körülírással is meg lehet határozni a jövőben, az egyes vagyontárgyak megnevezése nélküli, jövőben megszerzendő vagy létrejövő vagyontárgyakra is kiterjedő zálogjog alapítására ad lehetőséget. Ennek segítségével elkerülhetőbbé válnak a biztosítéki szerződések utólagos, rendszeres módosításai, jelentős költségeket megtakarítva az érintettek számára.
Nem jó hír ugyanakkor a külföldi hitelezőknek, hogy az internet alapú hitelbiztosítéki nyilvántartás kapcsán a 30 napon belüli nyilatkozattétel különösen nagy kockázatot jelenthet. Amennyiben ugyanis a zálogkötelezett, vagyis az adós törlési nyilatkozatára ezen határidőn belül a zálogjogosult, azaz a hitelező nem reagál, zálogjogát automatikusan törlik.
Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tervezett átmeneti rendelkezések alapján a jelenlegi zálogszerződésekre és zálogjogokra továbbra is a régi Ptk. alkalmazandó, azaz hosszabb ideig két rendszer együttélésére kell számítani és felkészülni. Ez ésszerű megoldásnak látszik, a két szabályozás keveredése adott jogviszonyon belül azonban mindenképpen elkerülendő.
