A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a társasági jog szempontjából legfontosabb, általános megközelítésbeli változása, hogy alapvetően megengedőbbé válik a szabályozás annyiban, hogy a társaságoknak lehetősége lesz arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat saját elképzelésük szerint szabályozzák – hangsúlyozzák a Jalovszky Ügyvédi Iroda szakértői. (Jogi nyelven szólva a korábbi kogens helyett diszpozitív szabályok lépnek hatályba.) Eltérni csak a munkavállalók, hitelezők vagy a kisebbség védelmét garantáló szabályok esetén nem lehet továbbra sem.
Itt olvashat további fontos módosításokról. 2013 utolsó törvény egyébként kilenc oldalon át módosította a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyvet.
Könnyebb lesz a befektetetőknek
Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a jelenleg hatályban levő társasági törvény (Gt.) például két olyan technikai szabályt is tartalmaz, amelyek a gyakorlatban eddig rendkívül megnehezítették a kft-be való befektetések strukturálását. (Például lehetetlenné tették, hogy a tulajdonosok teljesen szabadon dönthessenek arról, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt adnak valakinek.)
Egyrészt a Gt. előírta, hogy a törzsbetétek minimális mértéke el kell, hogy érje a 100 000 forintot, másrészt minden egyes törzsbetétnek 10 000 forinttal oszthatónak kellett lennie. Márciustól kikerül a törvényből ez a szabály. Bár az új Ptk. tartalmazni fogja a törzsbetétek minimális névértékre vonatkozó 100 000 forintos, a felek egyező akarattal a társasági szerződésben ettől a korlátozástól is jogosultak lesznek eltérni. Mindez együttesen azt fogja eredményezni, hogy a feleknek nem kell csupán azért a nehézkesebb, részvénytársasági formát választaniuk, mert a törzsbetétek minimális mértékére vagy oszthatóságára vonatkozó formális szabályoknak nem tudnak megfelelni – hívja fel a figyelmet a szakember.
Emellett az új törvény enyhít a részvénytársaságokra vonatkozó pénzügyi segítségnyújtás tilalmán, elhárítva az adminisztratív akadályt egy tervezett cégfelvásárlás speciális, belső forrásból történő finanszírozása elől.
Pótbefizetés részvénytársaságoknál is
A pótbefizetés eddig is egy nagyon rugalmas finanszírozási forma volt, hiszen egyesítette a tőke- és hitelfinanszírozás előnyeit. Azonban a hatályos Gt. alapján pótbefizetésre kizárólag korlátolt felelősségű társaságok esetén volt lehetőség, zrt-k esetén nem. Nem volt lehetőség arra sem, hogy a tagok a pótbefizetést ne pénzben teljesítsék. Szintén korlátozást jelentett, hogy a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, valamint az azonnal visszafizetendővé vált amint a társaság nyereséget termelt: ezáltal a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására jogszabály szerint nem volt felhasználható. Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetést a fenti korlátozásoktól mentesen lehet előírni. Ennek köszönhetően egyszerűbbé és kedvezőbbé válik a plusz tőke bevonás lehetősége.
„Nem látjuk akadályát annak, hogy pótbefizetéssel a részvényesek egy részvénytársaságot finanszírozzanak, ezáltal a pótbefizetés egy kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát finanszírozási formává válik és előreláthatólag lényegesen nagyobb szerepet fog kapni magán- és kockázatitőke-befektetések során” – tette hozzá a szakértő. (A mostanában nagyon elterjedt, szinte szitokszóként használt tagi kölcsön mellett).
Szervezeti felépítés – Képviseleti jog
Noha egy kockázatitőke-befektető általában nem kíván a társaság operatív működésébe napi szinten beleszólni, azért igényli, hogy egyes nagyobb jelentőségű, de a cégjogi szabályok alapján pusztán a vezető tisztségviselő önálló aláírását igénylő szerződések ne kerüljenek megkötésre az ő hozzájárulása nélkül. A most hatályos szabályozás lehetővé teszi ugyan, hogy egy, a társaság működését érintő döntés csak a tőkebefektető hozzájárulásával váljon hatályossá, de az ilyen korlátozások azonban a vezető tisztségviselő aláírási jogát nem érintik.
Az új szabályozás szerint a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő képviseleti jogának korlátozása, vagy valamely nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben is hatályos, ha ez a külső fél a korlátozásról tudott vagy arról tudnia kellett. Egy szerződés megkötése előtt ezért már nem lesz elegendő pusztán annak vizsgálata, hogy a szerződést aláíró személy cégszerű aláírási joggal rendelkezik-e, hanem a társasági szerződést is minden esetben vizsgálni kell, hogy kiderüljenek az esetleges korlátozások.
Ez alapvetően plusz időt és költséget jelent egyelőre, mivel ezen iratokhoz való hozzáférés illetékköteles. Jalsovszky Pál az ügyvédi iroda vezetője szerint azonban megoldás lehet, hogy a szerződő partnert kérjük meg a szerződés átküldésére. Így a költség is megspórolható, ha pedig ő nem a megfelelő (mondjuk nem a legfrissebb) dokumentumot juttatja is el esetleg számunkra, már megfelelünk a törvényben foglaltaknak – hiszen jóhiszeműen jártunk el.
Ugyancsak újdonság, hogy a vezető tisztségviselői tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd. Ez, az egyes külföldi jogrendszerekből is ismert új lehetőség a cégcsoportok irányítási struktúrájának átgondolását is eredményezheti. Várhatóan az „ügyvezetőség” intézménye is megjelenhet, vagyis a Kft. estében is elképzelhető lesz olyan testületi vezetés, mint a részvénytársaságoknál szokás. A törvény ezt elvileg lehetővé teszi, a gyakorlati alkalmazás azonban még kétséges a szakértők szerint.
Szintén fontos változás a vezető tisztségviselői felelősség új szabályozása: amennyiben a vezető tisztségviselő bizonyíthatóan megszegi kötelezettségeit és ezzel harmadik személyek felé kárt okoz, úgy márciustól közvetlenül felelőssé válhat az irányukban. (Erről itt olvashat bővebben.)
Biztosítéki opció
A kockázatitőke-befektetések során létrejövő tagi vagy részvényesi megállapodások (szindikátusi szerződések) során a felek gyakran kötik ki azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén valamelyik felet vételi jog, azaz opció illeti meg a másik tag részesedése tekintetében. Ez a vételi jog sokszor egyfajta szankcióként funkcionál és abban az esetben gyakorolható, amennyiben a másik fél valamely kötelezettségét nem teljesíti, szerződésszegő magatartást követ el vagy a társaság nem teljesít bizonyos pénzügyi mutatószámokat.
Az új Ptk. több szempontból is érinti az ilyen opció kiköthetőségét. Egyrészt az új jogszabály felold néhány, a vételi jog kikötésére vonatkozó korlátot: például megszűnik az a korlátozás, hogy vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. Másrészt valószínűsíthetően behatárolja majd a vételi opció alkalmazásának a lehetőségét az új Ptk. azon új rendelkezése, amely semmisnek tekinti a pénzkövetelés biztosítására kikötött vételi opciókat.
Az egyszerűsítés irányába hat az a változtatás is, hogy az új szabályok szerint tulajdonképpen teljesen írásban is működhet akár egy cég, nem kell bizonyítottan személyes jelenlétű taggyűléseket tartani.
A változások, bár sok szempontból kedveznek a külföldi befektetéseknek, önmagukban nem befolyásolja a befektetési vagy cégfelvásárlási trendeket a szakértők szerint, mivel ezek elsősorban üzleti döntések, ahol a jogi környezet csak egy elemként jelenhet meg. Pozitív hatása lehet viszont az úgynevezett „technikai társaságok” Magyarországi alapításával kapcsolatban, ahol jelentős érv az egyszerűbb adminisztráció.
