A koronavírus-járvány magyar kereskedelemre gyakorolt hatása már most is számottevő. A vállalkozásokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az, hogy a koronavírus megfelelő alapul szolgálhat-e a szerződés teljesítésének elmulasztására, és milyen kártérítési következményekkel jár ez.

Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.

A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is.

Az üzleti folyamatok manapság olyannyira nemzetközivé váltak, hogy teljesen természetes az egyes szereplők számára, ha egy adott ügyletben más állampolgárságú, illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Érdemes áttekinteni, hogy az írásbeli megállapodások szövegezésekor mire kell odafigyelni, ha a szerződő fél nem beszél magyarul.

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, így a cégek ma már bizonyos korlátok között bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet blogjában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A kereskedelmi életben és egyéb vagyoni viszonyokban is előfordul, hogy olyan személyek, cégek kerülnek egymással kapcsolatba, akik különböző országokból származnak. Ha e viszonyokkal kapcsolatban jogvita alakul ki, felmerülhet a kérdés, hogy a külföldi érintett ellen hol kell pert indítani. Lehet-e perelni a külföldi érintettet Magyarországon?  

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A márciustól életbe lépő új Ptk-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, kevesebbszer kell taggyűlést tartani és a cégbe történő pótbefizetések körül is lesz némi könnyítés.

Az adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell felszámolni behajtási költségátalányként.

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet.

A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

Tágíthatja az ingatlanfejlesztők lehetőségeit, hogy az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt. Az új szabályozás így élénkítheti az ingatlanfejlesztéseket.

Az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt és a jövőben a tulajdonos a földdel és a rajta álló felépítménnyel egymástól függetlenül, szabadon rendelkezhet. Az épület tulajdonjoga továbbra is alapvetően a földtulajdonost illeti meg, aki jövő márciustól dönthet úgy, hogy a földet és a rajta álló, vagy tervezett épületet önálló helyrajzi szám alatt jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy azok külön-külön is forgalomképesek legyenek. Ez a megoldás nem idegen a nemzetközi gyakorlatban és új teret nyithat a hazai ingatlanfejlesztések előtt is – emeli ki a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.

A korlátolt felelősségű társaságok alapításának tőkeigénye a sokszorosára növekszik a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. nyomán, ugyanakkor a törvény a működést már a törzstőke teljes megfizetése előtt is lehetővé teszi, az osztaléklehetőség korlátozása mellett.

Jelentős változást hozott a magyar jogrendbe az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A rendelkezések 42 százaléka teljesen új, további 33 százaléka pedig érdemben módosít a régi szabályon, így a jogi szakma komoly továbbképzés előtt áll.

Kevesebb, mint egy év múlva, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően érdemben változnak a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezések. Az átalakuló jogi környezet számos kérdést vet fel. Szakértői vélemények szerint várhatók még módosítások.

Továbbra is vannak pontatlanul fogalmazott részek a számos jelentős változást tartalmazó, 2014. március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvben (Ptk.), állítja a Pest Megyei Békéltető Testület. A nem egyértelmű szabályok a kereskedők és a fogyasztók számára is kellemetlenségeket okozhatnak.

Hatszorosába kerülhet kft.-t alapítani egy év múlva, mivel a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján változik a társasági jogi szabályozás.

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Az új polgári törvénykönyv társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, ugyanakkor a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt.

Fordul a kocka, illetve a társasági jog szemlélete. A jelenleg hatályos társasági törvénytől csak ott lehet eltérni, ahol ezt a törvény megengedi, ám a parlament előtt lévő új polgári törvénykönyvbe integrált társasági jogi szabályozás ennek épp az ellentéte: minden törvényi szabálytól el lehet majd térni, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja. A nagyobb szabadságfok elviekben üdvözlendő, de félő, hogy a gyakorlat nem mindenben igazolja majd a hatékonyságát.