Mit jelent a cégeknek az új Ptk.?

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Az új polgári törvénykönyv társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, ugyanakkor a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt.

Kép:pixabay

A Ptk. fizetési biztosítékokat érintő egyes új szabályai általában javítják a hitelezői biztonságot, az adósi kötelezettségek átláthatóságát; a zálogjogosulti bizományos bevezetése a magyar jogrendszerbe mindenképpen üdvözlendő a banki konzorciumi hitelezők szempontjából, a szerződés átruházás jogintézménye kedvezhet a projektfinanszírozásnak, vállalati reorganizációnak, üzletág átruházásnak – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Gazdasági társaságokat érintő változások

Az új Ptk. szabályozza az eddig külön törvény hatálya alá tartozó különböző – pl. kft., bt., kkt. – gazdasági társaságokat. A legfontosabb, koncepcionális változás az, hogy a törvény általános szabályként megengedi, hogy a gazdasági szereplők szabadon állapodjanak meg a tagok, részvényesek egymás közötti, illetve a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére alkalmazandó szabályokról. Kivéve, ha olyan módon térnek el a törvény szabályaitól, hogy az harmadik személyek jogait vagy érdekeit sérti, a kisebbségi tagok jogait csorbítja, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Együtt- külön
Az új Ptk. magában foglalja a gazdasági társaságokra, valamint a jogi személyekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is a hatályos gazdasági társaságokról szóló törvénynek (Gt.) az egyes társasági formákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket keretbe foglaló része kerül bele. Kimaradnak viszont az eljárásjogi, valamint adó- és számviteli jogi szabályok, így megszűnik a társasági jog belső jogági összetettsége.

„A vállalkozások sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák” – mondta el lapunknak Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora, a jelenleg hatályos társasági törvény egyik kodifikátora. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy bár elvileg egyetért a javasolt megoldással, az a jelenlegi gazdasági helyzetben túlzott kockázatokat rejthet magában, s akár jogbizonytalanságot is keletkeztethet. „A törvényben az áll, hogy csak akkor lehet eltérni egy szabálytól, ha ez nem sérti a hitelezői érdekeket. Az viszont már megítélés kérdése, hogy mi sérti, és mi nem” –említett egy érvet a professzor.

Hasonlóan vélekedik Molnár Gábor a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője is, aki szintén támogatandónak tartja a társasági jogi szabályok rugalmasabbá tételének szándékát, ám szerinte a szabály ebben az elnagyolt formában várhatóan komoly bizonytalanságot fog eredményezni. „Az olyan területeken, mint például a kisebbségvédelem, a jogi értékítéleteket – azaz, hogy mi a megengedett, és mi nem – a jogalkotónak kell meghoznia. Azáltal, hogy a törvény új megközelítése bizonyos rendelkezések esetében kifejezetten tiltja az eltérést, más rendelkezések esetében viszont a jogalkalmazókra bízza a döntést, komoly bizonytalanságot eredményezhet. Ilyen például az egyes társasági döntések meghozatalához előírt szavazati arányoktól való eltérés lehetősége. A szabályozási alapelv kidolgozatlansága negatívan hat a jogbiztonságra, ami a befektetések strukturálása szempontjából igen sajnálatos”– emeli ki az iroda partnere.

Itt olvashat a törvény szakértők szerinti esetleges kockázatairól.

Vezető tisztségviselői felelősségének szabályozása

Az üzleti élet biztonsága és a visszaélések csökkentése érdekében szigorúbb lett a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felelősségének szabályozása. Az új Ptk. tartalmazza - a jelenleg a csődtörvényben található szabályhoz hasonlóan - hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése után a kielégítetlen követeléssel rendelkező hitelezők érvényesíthetnek a korábbi ügyvezetőkkel, és más vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt, ha azok a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jártak el.

Előnyök és hátrányok
Sárközy Tamás szerint a Ptk.-n belüli társasági jog mellett szól, hogy
■ nagyobb lesz a vállalkozók szabadsága, ■ szervesebb lesz a kapcsolat a polgári jog más részeivel, például a családjoggal, örökjoggal.
Ellene szól viszont, hogy ■ megszűnik a komplexitás: a társasági jog polgári és nem polgári részei, amelyek eddig a Gt.-ben együtt voltak, elválnak egymástól (Gt.-ből a polgári jogi jellegű társasági jog átkerül a Ptk.-ba, más részek viszont nem), s emiatt esetleg hiányos vagy párhuzamos lesz a szabályozás, ■ a társasági jog igen nagy mennyiségű joganyag, és flexibilisebb is, mint az általános polgári jogi szabályozás, így túl gyakori lehet a módosítás, holott a Ptk. több évtizedre szól, és a stabilitása alapérdek, ■ a polgári jog a szerződésekre épül, a társasági jog viszont nem csak ezekre, erősen szervezeti jellegű.
Arról, hogy a vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény itt olvashat!
"Az egyszerűsítés jegyében az új Ptk. szerint a nem szabályosan összehívott vagy megtartott taggyűlésen, közgyűlésen elfogadott határozatot is érvényesnek lehet utólag nyilvánítani, ha ezzel valamennyi tag, részvényes egyetért. Nem könnyíti meg viszont a korlátolt felelősségű társaságok helyzetét az, hogy a jogalkotó ismét felemeli a törzstőke minimális mértékét a jelenlegi 500.000,- Ft-ról 3.000.000,- Ft-ra." – emelte ki László András Dániel, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A változások a hitelezők védelmét is szolgálják

A változások egy része egyúttal a hitelezők védelmét is szolgálja. Ha pl. a tag vagy részvényes részére a társaság jogellenesen teljesített kifizetést, mert vagyoni helyzete ezt egyébként nem tette volna lehetővé, akkor a jogellenes kifizetések minden esetben visszakövetelhetőek, tekintett nélkül a tag vagy részvényes jó- vagy rosszhiszeműségére. Ez jelentős változás a jelenlegi szabályozással szemben, ahol a társaság csak akkor követelhette vissza a jogellenes kifizetést, ha bizonyítani tudta a tag vagy részvényes rosszhiszeműségét.

A Szecskay Ügyvédi Iroda felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályok miatt szükséges lesz a gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb cégjogi és csődjogi szabályok módosítása, ám a jogalkotó erre vonatkozó tervei még nem ismertek.

A fizetési biztosítékokat érintő új szabályok

Zálogjogosulti bizományos – A jelenleg hatályos Ptk. nem ismeri a "biztosítéki ügynök" fogalmát, azaz amikor egy több hitelező részvételével megkötött hitelszerződésben a bankokat egy - akár a hitelezői konzorciumi tag, akár egy kívülálló - bank képviseli bizonyos biztosítékok létrehozása, adminisztrálása és végrehajtása során.

"Bár az évek során a bankok és az ügyvédi irodák számos gyakorlati megoldást dolgoztak ki ezen jogintézmény helyettesítésére, mindenképpen megnyugtató az új Ptk. azon rendelkezése, amely megszünteti ezt a bizonytalan helyzetet és bevezeti a "zálogjogosulti bizományos",  azaz egy kvázi biztosítéki ügynök  intézményét a magyar jogrendszerbe.”-  mondta Szecskay Katalin, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Az új Ptk. mindemellett adós maradt a gyakorlatban korábban szintén alkalmazott, ettől eltérő megoldások szabályozásával (pl. jogosulti egyetemlegesség mint ügynöki konstrukció, parallel debt), amely a külföldi jog alatt lévő hitelszerződésekből eredő követelések magyar jogi biztosítékainál problémákat vethet fel. A felek a szerződéses szabadságra hagy

A vállalkozások sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák
atkozva természetesen továbbra is alkalmazhatják a korábbi megoldásokat, azonban ezekben az esetekben a jövőben is az eljáró bíróság - vagy éppen a felszámoló - jogértelmezésének lesznek kitéve.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás - Az új Ptk. számos helyen törekszik arra, hogy a hitelbiztosítéki rendszer egységesebb, átláthatóbb legyen. Ezen törekvés egyik eszköze az újonnan bevezetendő "hitelbiztosítéki nyilvántartás" intézménye is, mely a korábbi zálogjogi nyilvántartást egészíti ki, illetve váltja fel. Valamennyi - nem ingatlant terhelő, illetve nem lajstromozott ingót vagy jogot terhelő - zálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell majd bejegyezni. Újdonság tehát, hogy ezentúl a jogokat, illetve követeléseket terhelő zálogjog is bejegyzés köteles lesz, illetve az is, hogy a nyilvántartás interneten keresztül bárki számára elérhető lesz. Könnyítést jelenthet a zálogjogosultak részére, hogy a bejegyzést - regisztrációt követően - a zálogjogosultak maguk is megtehetik. Visszaélésre adhat okot azonban az a rendelkezés, amely szerint a törlést - bizonyos feltételek fennállása esetén - a zálogkötelezett is elvégezheti.

Garanciaszerződés - Üdvözölendő, hogy a jogalkotó beépítette az új normaszövegbe a mindennapi gyakorlatban most is széles körben használt, elsősorban cégcsoporton belül felajánlott biztosítékként ismert ún. garanciaszerződés intézményét, amelyet a hatályos Ptk. nem nevesít. A garanciaszerződés alapján létrejövő fizetési kötelezettség – szemben a főköveteléshez igazodó kezességgel – a garantőr önálló kötelezettsége, és úgy működik majd, mint a mindennapi életben jelenleg is ismert bankgarancia, azzal az eltéréssel, hogy – a fogyasztókat leszámítva – bárki vállalhat majd ilyen kötelezettséget, nem csak bank. A garantőr általi feltétlen fizetési kötelezettségvállalás érvényesíthetőségét kérdésessé teszi az a szabály, amely szerint a garantőr nem köteles eleget tenni a jogosult visszaélés szerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólításainak.

Módosult határidő
Tavaly ősszel elsősorban a családjogi részek miatti civil tiltakozás, illetve az Alkotmánybíróság közbelépése okán kellett elhalasztani a jogszabály tárgyalását (miután a 2010-es kormányváltást követően visszavonták az éppen megszületett Ptk.-t). Az eredeti tervek szerint a kódexnek 2014. január elsején kellett volna hatályba lépnie, a közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt azonban március 15-ére módosította.
Szerződés átruházás – Bár az új Ptk. külön fejezetben tárgyalja a szerződés átruházás szabályait, az alapkoncepció nem változik a gyakorlat által jelenleg is alkalmazott megoldástól: a szerződés átruházás egy háromoldalú megállapodás alapján jön létre, amelyben fél a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó, és a jogviszonyba belépő fél is. Csupán kivételként tartalmazza a tervezet, hogy szerződéses partner hozzájárulása a későbbi átruházáshoz akár előre is beszerezhető, amely esetben nem szükséges a háromoldalú megállapodás későbbi megkötése. A szabályozás alkalmas lehet arra, hogy nagyobb biztonsággal kezeljék a projektfinanszírozás területén fellépő egyes kérdéseket (pl. ún. step in right érvényesítése). A tervezet készítői a dogmatikai szempontokat a gyakorlati szempontok elé helyezve úgy rendelkeztek, hogy szerződés átruházás esetén a jogviszony biztosítékai nem maradnak fenn, ami előreláthatólag nehezíti majd a banki portfóliók átruházását, vagy az utólagos szindikálást. Vállalati reorganizáció, üzletág átadás esetén azonban lehetőséget teremt a szerződéses jogviszony folytatására, mert sok szerződő partner ezt csak cégjogi jogutódlás esetén fogadta el.  Például nem kényszerül a fogyasztó társaság a közüzemi szolgáltatói vagy lízing szerződés megszüntetésére csak azért mert nem jogutódlással folytatná a jogviszonyt.

Fiduciárius biztosítékok semmissége - Az új Ptk. semmissé nyilvánítja az összes ún. "fiduciárius" jellegű biztosítékot (pl. biztosítéki célú tulajdonátruházás, vételi jog, engedményezés), így a feleknek a jövőben nem lesz lehetősége biztosítéki céllal ilyen jogokat kikötni. Annak ellenére, hogy ezek a biztosítékok bírói gyakorlatban számos problémát vetettek fel, a gyakorlatban széles körben alkalmazott megoldások voltak, így a hitelezőknek számolniuk kell azzal, hogy közkedvelt likvid biztosítékoktól esnek el az új Ptk. hatálybalépésével.

 

Véleményvezér

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.
Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül

Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül 

Kevés a hatósági állatorvos.
Kormányváltó hangulat

Kormányváltó hangulat 

Oda a Fidesz népszerűsége.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo