A nyolc könyvből álló, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódex számos jelentős változást tartalmaz, de a fogyasztók mindennapi életét érintő néhány szabály – amely a Pest Megyei Békéltető Testület szerint az eddigiekben is számos kritikát kapott – a továbbiakban is változatlan marad.

Ilyen például, hogy a jelenlegi előírások szerint hibás termék esetében csak „törekednie kell” a kereskedőnek arra, hogy a javítást vagy a cserét legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze, és cserekészülék biztosítása sem kötelező. Szintén nehezen értelmezhető, hogy a hatályos Ptk. szerint „sem a kijavítás, sem a kicserélés nem okozhat jelentős kényelmetlenséget” a fogyasztónak.

„Alapvetően az a probléma, hogy a jelenlegi szabályozás egyáltalán nem egyértelmű, így számos kérdés elbírálása szubjektív megítélésen múlik. A vállalkozások nem lehetnek bizonyosak abban, hogy mikor vétenek a szabályok ellen, és mikor nem. Mit jelent például az, hogy a kijavítást vagy kicserélést »megfelelő határidőn belül« és a fogyasztónak okozott »jelentős kényelmetlenség nélkül« kell elvégezni? Egzakt meghatározások hiányában (például 15 vagy 30 nap) a vállalkozás nem tudja pontosan, mit tehet, meddig mehet el, és persze a fogyasztó sem lehet biztos abban, hogy megfelelően járt el" – válaszolta a Piac&Profit kérdésre Szép Gábor, a Pest Megyei Békéltető Testület kommunikációs referense.

Azt sem határozza meg a jogszabály (sem a régi, sem az új), hogy a termék meghibásodása esetén a kereskedő hányszor javíttathatja azt meg, mielőtt a fogyasztót megilletné a termék kicserélése, ahogyan arra sincs egzakt szám, hogy hány csere után kell visszafizetnie a vételárat.

A pontatlan, nem megfelelő szabályozás problémájára mutat rá a Pest Megyei Békéltető Testület elé kerülő jótállással, szavatossággal kapcsolatos ügyek egy része is. A vállalkozásokat bizonytalanságban tartja, hogy nincs egyértelmű jogi szabályozás arra vonatkozóan, hogy melyik szakértői vélemény lehet kötelező érvényű.