Kft. üzletrésze – mikor adható el?
Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint sok esetben fontos lehet, hogy társasági ügyletek egymás után gyorsan le tudjanak zajlani – különösen akkor, ha a felek valamilyen határidőhöz vannak kötve. Ilyen határidő volt például a külföldi pénzek hazahozatalának határidőhöz kötött adómentessége.
Az egyik ilyen ügyben, első lépésben, egy adóparadicsomban bejegyzett társaság emelte meg egy magyar kft. törzstőkéjét, majd ezt követően magyar magánszemélyek vásárolták meg a tőkeemeléssel keletkezett üzletrészt. A tőkeemelésre, valamint az üzletrész-vásárlásra két egymást követő napon került sor – annak érdekében, hogy az ügylet még az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló törvényi határidőn belül megvalósulhasson.
A cégbíróság azonban nem jegyezte be az üzletrész adásvételét. A bíróság úgy érvelt, hogy a tőkeemeléssel létrejött üzletrész csak a tőkeemelés bejegyzésének a napján jön létre, és csak ezt követően ruházható át. A cégbíróság annak ellenére döntött így, hogy az új tag (a külföldi társaság) a tőkejuttatás összegét már a tőkeemelés napjával megfizette, és már a tőkeemelés napjával bekerült a társaság tagjegyzékébe.
Mivel a cégbíróság ezen álláspontját a fellebbezés során a fellebbviteli bíróság is megerősítette, az üzletrész megszerzésére csak a törvényi határidőn túl kerülhetett sor, és az adókötelessé vált.
Mikortól vagyok részvényes?
A vonatkozó szabályok szerint értékpapírral kapcsolatos jog csak annak birtokában gyakorolható. Ez irányadó részvénytársaságok részvényeseire is. Ellentétben azzal az elterjedt nézettel, mely szerint egy részvényes joggyakorlásához elegendő az, hogy a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezzék, a részvényes mindaddig nem gyakorolhatja tagsági jogait, ameddig a részvényét kinyomtatják vagy (elektronikus úton előállított részvény esetén) keletkeztetik. Ez pedig súlyos következményekkel járhat.
Azonban az osztalékról döntő közgyűlésen tudatosult, hogy a befektető részvényeit nem keletkeztették meg, és ezért a közgyűlésen a befektető nem élhetett szavazati jogával. A társaság eredeti részvényesei ezért az osztalékról szóló döntést a befektető nélkül és megszavazták. Hiába fordult bírósághoz a befektető a döntéssel szemben, az nem neki adott igazat.
A döntés abból a szempontból is tanulságos, hogy egy részvénytársaságba bekerülő új részvényes még alapos eljárás esetén is futja annak kockázatát, hogy szavazati joga korlátozott mindaddig, amíg a tőkeemelés során megszerzett részvényei ténylegesen kibocsátásra nem kerülnek (ami akár el ishúzódhat). Érdemes lehet ezért ezt a helyzetet adott esetben a felek közötti szindikátusi szerződésben rendezni.
Együttes aláírás: összeköt
Társaságok rendelkezhetnek úgy, hogy vezetőik aláírási joga együttes. Ilyen esetben a társaság nevében megkötött szerződést valamennyi, együttes aláírási joggal rendelkező ügyvezetőnek vagy igazgatósági tagnak alá kell írnia, anélkül a cég nevében érvényes jognyilatkozatot tenni nem lehet.
De kérdés, képviselhetik-e ettől függetlenül a céget a vezető tisztségviselők önállóan? Így például, ha az adott társaság egy
A kérdés kritikusan merült fel egy szétválást tervező cégcsoport közgyűlésén. A közgyűlésen a részvényesek döntöttek a szétválásról és a vonatkozó dokumentáció elfogadásáról. Az egyik részvényest azonban csak az együttes aláírással rendelkező vezető tisztségviselő egyike képviselte. Az eljáró cégbíróság megállapította, hogy a közgyűlés nem hozhatott érvényesen határozatot, mert a kérdéses részvényes képviselete nem volt jogszerű.
A jogszabály szerint ugyanis egy cég írásbeli és szóbeli képviselete nem válhat el egymástól, képviseleti jogot szóban és írásban is csak azonos módon lehet gyakorolni. Tehát, ha a tisztségviselők együttesen rendelkeznek aláírási joggal, úgy a közgyűlésen is együttesen kötelesek megjelenni. A kérdéses esetben ez a szabálytalanság azt eredményezte, hogy a cégbíróság a szétválást nem tudta a társaság által tervezett időpontra bejegyezni, amely a társaság számára jelentős kárral és többletköltségekkel járt.
Mi következik ebből?
Tanulságként leszűrhető: az új Ptk. által biztosított rugalmasság ide vagy oda, továbbra is szükség van arra, hogy a felek egy társasági ügylet megtervezésekor a legkisebb részletekre isoda figyeljenek, különben könnyen érhetik őket kellemetlen meglepetések.
