„Az új szabályozás szerint termékszavatosság érvényesíthetőségére nem lesz hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül érvényesítheti a szavatossági igényét a forgalmazóval, gyártóval szemben” - hívja fel a figyelmet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.
A vállalkozások életét amúgy is sok területen felforgatja az új Ptk.
A gyakorlatban sokszor felmerül a kérdés, hogy azon készülék vásárlója, melyet eredeti vevője tovább értékesített - például online felületen -, javítási igényét érvényesítheti-e a gyártóval, illetve a forgalmazóval szemben. A vásárló a termék meghibásodása esetén az új Ptk. szerint jótállási jogot, kellékszavatossági jogot illetve termékszavatossági jogot érvényesíthet.
Még mindig a jótállás a legerősebb fegyver
A vásárló számára a termék meghibásodása esetén a legerősebb jogosultságot továbbra is a jótállási jog jelenti. A garancia (jótállás) egy ígéret a gyártó, importőr, olykor a kereskedő részéről, hogy a jótállási idő alatt történő meghibásodásért kezeskedik. A jótállást gyakran a kötelezett önkén vállalja marektingeszközként; a hosszabb idejű garanciavállalással növelve a versenyképességét. Az esetek jelentős részében – főként egyes tartós fogyasztási cikkek esetében – azonban a jótállás nem önkéntes vállaláson, hanem jogszabályi kötelezettségen alapul. „Mivel a jótállás az adott termékhez kapcsolódik, a továbbértékesítés nem befolyásolja a jótállás érvényesíthetőségét, a jótállási jogokat az új tulajdonos is gyakorolhatja a kereskedővel szemben” – mutat rá Torsten Braner. (Ám a szavatossággal és a jótállással még mindig komoly gondok vannak.)
„Fogyasztói szerződés esetén a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük szavatossági igényeinket. A jelenleg hatályos szabályok szerint azonban a vevőnek szavatossági igénye csak a közvetlen eladóval szemben van. Ha egy eszközt, készüléket ismételten eladtak, azaz továbbértékesítettek, akkor a második vevőnek alapvetően nincs szavatossági igénye az eredeti (első) eladóval szemben” – hangsúlyozza Torsten Braner. A vevő a használt terméket eladó személlyel szemben érvényesítheti a szavatossági igényeit, mivel csak vele áll szerződéses kapcsolatban.
Fontos változások március közepétől
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv – egyes európai uniós jogrendszerek nyomán - bevezeti a termékszavatosság intézményét. A termékszavatosság esetén – szemben a kellékszavatossággal – a vásárló nem csak a vele szerződött eladóval, hanem közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát, kijavítást, kicserélést kérhet. A gyártót, forgalmazót akkor terheli felelősség, amennyiben a termék hibája már a forgalombahozatalkor fennállt.
A termékszavatossági jog érvényesíthetőségét nehezíti ugyanakkor, hogy a hiba forgalombahozatalkori fennállásának tényét (az eladó felelősségét) – a kellékszavatosságtól eltérően - mindvégig a vásárlónak kell bizonyítania. A kellékszavatossági igények érvényesítésére csak fogyasztói szerződések és ingó dolgok vásárlása esetén van lehetőség, a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalától számított két éven belül. A termékszavatosságra tehát nincsen hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül fordulhat a gyártóhoz vagy a forgalmazóhoz.
