Ha követelésünk van egy másik céggel vagy vállalkozóval szemben, még a héten érdemes írásbeli figyelmeztetést kiküldenünk. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyanis az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott. (A szállítói hitelezés még mindig komoly probléma a magyar gazdaságban.)
Bár az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésekor fennálló szerződésekre a régi Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályait kell alkalmazni, de a jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.
A követelés elévülésének legfontosabb következménye az, hogy azt bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Követelés alatt nemcsak a pénzkövetelést kell érteni, hanem bármely, szerződésből fakadó követelést. Az elévülés a kötelezett szempontjából azt jelenti, hogy ő az elévült követelés teljesítését megtagadhatja – írta Andor Ágnes jogász az adó.hu-n megjelent szakértői cikkében.
Az új Ptk. sok más, a cégek életét alapjaiban befolyásoló változást hoz!
Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. Ha a felek az elévülési idő hosszát szeretnék 5 évtől eltérően megállapítani, ezt a megállapodást írásba kell foglalni. A korábbi szabályozással ellentétben tehát nemcsak 5 évnél rövidebb, hanem 5 évnél hosszabb elévülési időben is megállapodhatnak a felek. Egy dolgot nem lehet: az elévülési időt a szerződésben teljesen kizárni. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a teljesítés idejére a felek határidőt tűztek ki, akkor a határidő utolsó napja az esedékesség időpontja. (A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)
Az elévülés a bírósági eljárás jogerős befejezésétől, azaz a követelés tárgyában hozott határozattól kezdődik újra. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Az új Polgári törvénykönyv szerint bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is, azaz ez az eljárás is megszakítja az elévülést.
