Kivételezett vagy kiszolgáltatott a vezető munkavállaló?

Habár az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése óta több mint egy év telt el, továbbra is akadnak értelmezési kérdések a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok terén. Ennyi idő alatt ugyanis még nem alakulhatott ki érdemi bírói gyakorlat – hívta fel a figyelmet Dr. Szuchy Róbert, a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje.

A vezető mint munkáltató és munkavállaló

A vezető, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltató képviseletében irányítja a társaság munkavállalóit, ugyanakkor ő is munkavállalói minőségében látja el vezetői teendőit – magyarázta Dr. Homicskó Árpád Olivér, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Kiemelte, hogy abban az esetben, ha a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban látja el tisztségét, úgy esetében a Ptk. szabályain túl a Munka törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseit is alkalmazni kell. A két törvény vezetőkre vonatkozó rendelkezései között több esetben ellentmondások fedezhetők fel. Hangsúlyozta többek között a vezetői tisztség létesítésének esetét: a Ptk. a társaság első vezetői esetében a kijelölést, megválasztást, kinevezést, illetve annak elfogadását írja elő, ez azonban nem feleltethető meg egyértelműen az Mt. szerinti munkaszerződés megkötésének, ahol a munkakör és a munkabér közös megállapítása az alapkövetelmény (a létesítő okirat nem is ad lehetőséget a munkabér szerepeltetésére).

Kik minősülnek vezetőnek?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározza kik a vezető állású munkavállalók. Természetesen ilyennek minősül a munkáltató legfőbb vezetője vagy általános vezetője, mint például a kft. ügyvezetője vagy a részvénytársaság vezérigazgatója. Rajtuk kívül vezetők azok is, akik a legfőbb vezető közvetlen irányítása alatt állnak, és részben vagy egészben helyettesítik őt feladataik ellátása során. Helyettesítés alatt nem pusztán azt az esetet kell érteni, ha a távollétében kell helyettesíteni az ügyvezetőt, hanem ha a munkavállaló feladatai olyanok, hogy a munkáltató működését és irányítását érintő érdemi döntéseket hozhat, a munkáltató gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakorolhat. Ilyen lehet például a gazdasági/pénzügyi vezető, a munkáltatón belüli egyes üzletágak vezetői stb.

Fontos tudni, hogy a munkáltató legfőbb vezetője csak akkor minősül vezető állású munkavállalónak, ha tevékenységét munkaviszonyban látja el. A törvény megengedi azt is, hogy az ügyvezető, vezérigazgató ne munkaviszonyban, hanem megbízási viszonyban legyen. Ebben az esetben rá már nem a Munka Törvénykönyvének szabályai, hanem a Polgári Törvénykönyv irányadó.

Az Mt. lehetővé teszi azt is, hogy a fent említetteken túl, más munkavállalót is vezetőnek tekintsenek. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződés erről kifejezetten rendelkezzen, és az érintett személy a munkáltató szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltsön be és alapbére elérje a minimálbér 7-szeresét.

Hogy pontosan mivel jár a vezetői státusz, arról itt olvashat részletesebben.

Több tekintetben eltérő a két törvény szabályozása a vezető tisztségviselők összeférhetetlensége esetében is. Dr. Homicskó rámutatott, hogy a Ptk. nem korlátozza, hogy egy vezető tisztségviselő hány gazdasági társaságban állhat jogviszonyban, az Mt. azonban főszabály szerint tiltja, hogy a vezető állású munkavállaló más társaságnál további jogviszonyt létesítsen. Mindkét törvénykönyv lehetőséget biztosít ugyanakkor arra, hogy a vezetőt a létesítő okirat, illetve a társaság legfőbb szervének engedélye mentesítse a tilalmak alól. A szakember rávilágított továbbá arra, is, hogy a két törvénykönyv több esetben is eltérően szabályozza a vezetői tisztség megszűnését és megszüntetését, továbbá a Ptk. és az Mt. alapján különbözőképpen kell megítélni a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét is.

A munkavállalókra vonatkozó általános szabály, hogy a munkáltatónak okozott károkért csak szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén felelnek korlátlanul. Egyéb esetekben a felelősségük 4 havi távolléti díjuknak megfelelő összegig korlátozott. Ezzel szemben a vezető még gondatlan károkozás esetén is köteles a teljes kárt megtéríteni, azaz teljes vagyonával köteles helytállni a károkért – teszi hozzá a Piac&Profit szakértője, Dr. Szabó Gergely a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Kinek mikor felelős?

Az új Ptk. rendelkezései szerint a vezető tisztségviselő felelőssége egyaránt fokozódott a társasággal és harmadik felekkel szemben – mutatott rá Dr. Szuchy Róbert , a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje egy az LC One Vezetői Fejlesztő Szakmai Közösség szervezésében zajlott rendezvényen.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabálya szerint felel a jogi személlyel szemben. Harmadik személynek okozott kárért való kártérítési felelősségére azonban a szerződésen kívüli felelősség szabályait kell alkalmazni. A kártérítés mértéke ebben az esetben korlátlan, akár a vezető teljes magánvagyona terhére is. Túlzók azonban az ezzel kapcsolatos félelmek, ugyanis több új lehetőség is nyílik a kockázatok csökkentésére – ilyen például a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítás intézménye.

Az új kódex a hitelezőkkel szembeni felelősség szabályain is változtatott. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Dr. Szuchy ezzel kapcsolatban utalt arra a – vezetői szempontból roppant kényes – körülményre, hogy adott esetben egyik nap még a társaság érdekei szerint kell eljárnia a vezető tisztségviselőnek, másnap pedig már a hitelezők felé tartozik ugyanezzel. Olykor nehéz megállapítani e körülmény beálltának idejét, ennek megítélése a bíróságokat is komoly feladat elé állíthatja.

Kisebb munkajogi védelem

A vezetők jóval kevesebb munkajogi védelmet élveznek, mint a többi dolgozó. Így a vezetőkre nem terjed ki a kollektív szerződés. A vezető határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató indokolás nélkül felmondhatja, tehát a munkáltatói felmondást ez esetben nem kötelező indokolni. Nem élvezi a vezető többek között a nyugdíj előtt álló munkavállalókat és a gyermek 3 éves koráig a szülőt megillető felmondási korlátozásokat sem. Szintén nem akadálya a munkaviszony megszűnésének az sem, ha a vezető betegszabadságon vagy táppénzen van. Természetesen e hátrányokat rendszerint a munkaszerződésben foglalt más előnyök kiegyensúlyozzák, például prémium rendszer, magasabb összegű végkielégítés, stb. – magyarázza dr. Szabó Gergely.

Nagyobb mozgástér a munkaszerződésben

Az általános szabályok szerint a munkaszerződésben a dolgozó hátrányára csak akkor lehet eltérni a Munka Törvénykönyve szabályaitól, ha ezt a törvény megengedi. A vezetők esetén ez éppen fordítva van. A munkaviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezésektől szabadon el lehet térni, ami alól csak néhány felsorolt kivétel van (pl. felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartamára).

A vezetői munkaszerződésben tehát arra is lehetőség van, hogy például a vezető számára a törvényben foglaltnál kevesebb szabadságot vagy rövidebb felmondási időt határozzanak meg.