Elévülhet-e az általános meghatalmazás?

Még mindig vannak olyan területek, ahol újdonságként érheti a jogalkalmazókat a Ptk. megváltozása. Változtak például a szabályok a meghatalmazás kapcsán is. A Piac & Profit szakértője összefoglalja a lényeget!

Kép: PP-archív

Ha egy személy valamilyen okból akadályozott abban, hogy saját ügyeiben személyesen járjon el, jognyilatkozat útján teheti ezt meg. De ugyanígy jognyilatkozattal jelölhet ki a maga nevében való eljárásra egy személyt egy gazdasági társaság – ahol a személyes jognyilatkozat tételének akadálya tipikusan az, hogy csak jogi értelemben létezik. Ezt a képviselőt, ha nem cégszerűen képviseli a gazdasági társaságot, nevezik meghatalmazottnak, a képviselt által aláírt, képviseletre feljogosító okiratot pedig meghatalmazásnak („a másik félhez, meghatalmazotthoz intézett jognyilatkozat”).

A meghatalmazások speciális formája az általános meghatalmazás. Az általános meghatalmazás egy olyan meghatalmazás, amely nem konkrét ügyek vagy ügyek meghatározott körének vitelére, hanem teljes körű képviseletre jogosítja fel a meghatalmazottat.

2014. március 14-ig, ameddig a régi Ptk. volt hatályos, az általános meghatalmazást írásba kellett foglalni, de egyéb jogszabályok előírhattak további alaki követelményeket is. Ilyen volt például belföldi ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződések esetében az ügyvédi ellenjegyzés. Ezek a meghatalmazások visszavonásig voltak érvényesek, de a meghatalmazó vagy a meghatalmazott halálával a meghatalmazás megszűnt.

Megbízás vagy meghatalmazás?
Mindegy, hogy megbízást vagy meghatalmazást adunk valakinek, hogy helyettünk intézkedjen? Nem, a két fogalom egész más tartalmat takar. A megbízás szerződés két fél között, míg a meghatalmazás nyilatkozat attól, aki önmaga helyett más közreműködésével kíván eljárni vagy az ügyeit elintézni. (A jogi személyek képviseletére vonatkozó szabályokról itt olvashat részletesebben.)
2014. március 15-vel (Új Ptk.) kezdődően változtak a szabályok. Az általános meghatalmazások esetében már nem elegendő az írásba foglalás, azokat teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. (Lásd keretes írásunkat.) Ez a gyakorlatban nem jelent változást, ugyanis ilyen alakisággal kellett ezeket az okiratokat eddig is elkészíteni, azonban ez jogszabályi szinten csak most jelent meg először.

Az örökre 5 évet jelent

Van viszont egy lényeges változás: korábban az általános meghatalmazásoknak, mint láthattuk, csak két időbeli korlátja volt: az egyik bármelyik fél halála, a másik a meghatalmazás visszavonása. Nos, itt megjelent egy újdonság: a „határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti”. Tehát megjelent egy további időbeli korlát: az öt év.

Túlzás lenne azt mondani, hogy ez egy elévülési jellegű határidő, tehát nem szakad meg, nem kezdődik újra, a gyakorlatban mégis azt lehet mondani, hogy a meghatalmazás is elévül, ha a meghatalmazó nem ad új meghatalmazást.

Formai követelmények
  • Közokirat az, amit eljáró hatóság, bíróság vagy közjegyző készít el. Részletes szabályai vannak, hogy pontosan mikor tekinthető valami közokiratnak. Ha általános meghatalmazást akarunk adni valakinek, akkor közjegyzőhöz bármikor fordulhatunk.
  • Teljes bizonyító erejű magánokirat esetén is törvény adja meg a részletes szabályokat. Ilyennek minősül például, ha a meghatalmazást saját kezűleg írjuk és aláírjuk. Ez a kézírást jelenti, vagyis nem azt, hogy magunk gépeljük be a számítógépbe, majd kinyomtatjuk és aláírjuk. Ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával válik teljes bizonyító erejűvé.
Ennek akkor van jelentősége, ha a meghatalmazó már nem is emlékszik arra, hogy valakinek valamire meghatalmazást adott, aki egy ilyen okirat birtokában, korábban jogosult volt őt képviselni. A jogviszony viszont megszűnik visszavonás hiányában is. Erre a meghatalmazó a bíróság előtt is hivatkozhat, és ahol a meghatalmazott felhasználja a meghatalmazást, ott a meghatalmazás dátuma alapján tudni fogják, hogy a meghatalmazás érvényes-e, vagy sem.

Mi történik azokkal az általános meghatalmazásokkal, melyeket 2014. március 15. előtt készítettek?

A választ a 2013. évi CLXXIV. törvényben találjuk meg, mely jogszabály az új Ptk hatálybalépéséhez kapcsolódó hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Az 1. § szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

Tehát azokra az általános meghatalmazásokra, melyek 2014. március 15. előtt keletkeztek, nem vonatkozik ez a szabály. Így azokat az általános meghatalmazásokat, melyek öt évnél idősebbek, vissza kell vonni, ha a meghatalmazó a jogviszonyt a továbbiakban nem kívánja fenntartani.

Dr. Illés Zsolt Ügyvéd www.drilleszsolt.hu

Véleményvezér

Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak

Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak 

Az orbáni hintapolitikát megelégelték az európai nagyhatalmak.
Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését

Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését 

Drukkolunk Orbán Viktornak, hogy jobb költségvetést írjon Brüsszelnél.
Befellegzett a visegrádi négyeknek

Befellegzett a visegrádi négyeknek 

Mélyponton a magyar-lengyel kapcsolatok.
Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét

Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét 

Nem kívánatos a könyvelő a Harcosok Klubjában.
Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő

Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő 

Oksabb lett volna, ha Hoppál Péter csendben marad.
Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre az unióban

Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre az unióban 

Hová tűnik az adófizetők rengeteg pénze?

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo