Ilyen esetben az alapító tagok vagy részvényesek a létesítő okiratban (azaz a társasági szerződésben, alapító okiratban, illetve alapszabályban) határozzák meg azt a határidőt, ameddig teljesíteni kell a tagoknak, illetve részvényeseknek az alapításkor az általuk nem teljesített vagyoni hozzájárulást.
Az új Ptk. rendkívül szigorú jogkövetkezményeket ír elő azonban arra az esetre, ha ez a határidő nem kerül betartásra a tagok részéről. Ilyen esetben ugyanis az ügyvezetés felelőssége, hogy harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítsa a nem teljesítő tagot vagy tagokat a teljesítésre – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode üzleti szolgáltató blogján.
Amennyiben ez a harmincnapos határidő eredménytelenül telik el, a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. Ez azt jelenti, hogy ezen időponttól az adott tag nem tulajdonosa, tagja, illetve részvényese többé az adott gazdasági társaságnak.
Ráadásul a volt tag a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a gazdasági társaságnak okozott kárért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. (Ptk. 3: 98. §).
Jelentősen felforgatta a cégek életét az új Ptk. Itt tételesen összeszedtük, mi változott!
Nem jelenthet kiskaput az sem, ha a létesítő okirat ettől enyhébb, megengedőbb szabályokat tartalmaz. Az új Ptk. ugyanis kimondja, hogy semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére az ezen törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.
Fontos ezért, hogy a társaság alapításakor az alapító tagok és részvényesek a nem teljesített vagyoni hozzájárulás teljesítésére olyan a – jogszabályokkal összhangban lévő – határidőt határozzanak meg, amelyet tudnak is teljesíteni.
