Mindenképpen érdemes óvatosan eljárni és ilyen szándék esetén mégis kifejezetten rendelkezni erről a felek közötti szerződésben. Annak ellenére ugyanis, hogy a Ptk. szerint minősülhet egy kölcsönügylet szívességinek akkor is, ha erről a felek a szerződésben nem rendelkeztek kifejezetten, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen rendelkezés hiányában tudni kell bizonyítani (adott esetben jogvita esetén bíróság előtt), hogy az ügylet valóban szívességi volt – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode üzleti szolgáltató blogján olvasható bejegyzésében.
Szívességi kölcsön esetén egyébként a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja továbbá a már „megígért” kölcsönösszeg kifizetését, illetve visszakövetelheti adósától a már kifizetett kölcsönösszeget. Szívességi kölcsönnél továbbá az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni a hitelezőnek.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egy gazdasági társaság által adott kölcsön esetén (még ha az egyszeri is), a vezető tisztségviselő felelőssége, hogy a társaság, illetve adott esetben a hitelezők szempontjait elsődlegesként tekintve járjon el. Ennek elmulasztása még akkor is járhat súlyos felelősségi, adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményekkel, ha „szívességinek” neveznek egy, a társaság által adott kölcsönt.
A szívességi kölcsönről szóló Ptk. rendelkezések ezért semmiképpen nem minősülnek egy – például – a hitelezők jogalapjának elvonását célzó és harmadik személynek a céges vagyonból adott kamatmentes kölcsön „legalizálásának.” Ilyen ügyletek esetén mindenképpen célszerű a társaság jogászával és könyvelőjével konzultálni.
