Mire ügyeljünk, ha szívességből adunk kölcsönt?

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt. Ennek jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép: PP Archív

Mindenképpen érdemes óvatosan eljárni és ilyen szándék esetén mégis kifejezetten rendelkezni erről a felek közötti szerződésben. Annak ellenére ugyanis, hogy a Ptk. szerint minősülhet egy kölcsönügylet szívességinek akkor is, ha erről a felek a szerződésben nem rendelkeztek kifejezetten, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen rendelkezés hiányában tudni kell bizonyítani (adott esetben jogvita esetén bíróság előtt), hogy az ügylet valóban szívességi volt – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode üzleti szolgáltató blogján olvasható bejegyzésében.

Szívességi kölcsön esetén egyébként a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja továbbá a már „megígért” kölcsönösszeg kifizetését, illetve visszakövetelheti adósától a már kifizetett kölcsönösszeget.  Szívességi kölcsönnél továbbá az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni a hitelezőnek.

Az új Ptk. számos szempontból változtatta meg a cégek életét – itt összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egy gazdasági társaság által adott kölcsön esetén (még ha az egyszeri is), a vezető tisztségviselő felelőssége, hogy a társaság, illetve adott esetben a hitelezők szempontjait elsődlegesként tekintve járjon el. Ennek elmulasztása még akkor is járhat súlyos felelősségi, adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményekkel, ha „szívességinek” neveznek egy, a társaság által adott kölcsönt.

A szívességi kölcsönről szóló Ptk. rendelkezések ezért semmiképpen nem minősülnek egy – például – a hitelezők jogalapjának elvonását célzó és harmadik személynek a céges vagyonból adott kamatmentes kölcsön „legalizálásának.” Ilyen ügyletek esetén mindenképpen célszerű a társaság jogászával és könyvelőjével konzultálni.

Bemutatjuk az új Ptk. titkos befutóját!
Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo