Még nyelvtanilag sem mindig értelmes az új Ptk.

A Ptk-ban a kell, és a nem lehet, az nem azt jelenti, hogy kell, és nem lehet. Az új Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó része rengeteg problémát, bizonytalanságot, és ügyvédi költséget generál a vállalkozások számára.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

A korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény és az új Ptk. közötti legfőbb különbség az, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) kógens szabályozást alkalmazott, az új Ptk.-nak viszont a társaságokra vonatkozó rendelkezései diszpozitívak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új Ptk. megengedi, hogy a felek a társasági szerződésben eltérjenek a törvény rendelkezéseitől, míg a korábbi szabályozás az eltérést csak akkor tette lehetővé, ha erre a törvény kifejezetten utalást tett.

Az új Polgári Törvénykönyv 3:4 § (1)–(2) bekezdése alapvetően arra ad felhatalmazást, hogy a jogi személyekre irányadó szabályoktól a létesítő okiratban a társaság és a tagok a belső, egymás közötti személyi és szervezeti viszonyok tekintetében eltérhetnek. A jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg - figyelmeztet szakértői cikkéban együttműködő partnerünk az Adó Online.

Nincs helye azonban eltérésnek az új Ptk. törvényi szabályozásától a 3:4. § (3) bekezdés a)–b) pontja szerint, ha az eltérést a törvény kifejezetten tiltja (általában úgy, hogy az eltérő létesítő okirati rendelkezést semmisnek minősíti), illetve – az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. (Nem okozott egyébként akkora gondot az új Ptk., mint amitől a szakemberek tartottak.)

Ez tehát a főszabály, de még ez sem értelmezhető egyértelműen.

Elképzelni sem tudom, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy egy betéti társaság tagjai tekintetében mit jelent a kisebbség. Vagy, ha van a cégnek négy tulajdonosa, akik megállapodnak valamiben a társasági szerződésben, azt a két fő munkavállalójuk megkifogásolhatja? Esetleg a cégbíróság valamelyik munkatársa mérlegel?

Új Ptk: nagy baj is lehet a feledékenységből
Gyakran előforduló eset, hogy a kft. alapításakor a tagok vagy részvénytársaság alapításakor a részvényesek nem teljesítik a teljes vagyoni hozzájárulásukat. Ha viszont a határidőre nem teljesítik, súlyos következményekkel kell szembenézniük.
Ennél még nagyobb probléma, hogy az új Polgári Törvénykönyvben foglaltak értelmezése, - ami elsősorban abból adódik, hogy ha a törvény úgy fogalmaz „kell”, attól a társasági szerződésünk eltérhet, - a gazdasági társaságokat az ügyvédekhez láncolja, pedig erre a cégeknek nincs pénzük. Előzetes felmérésem szerint nem is fogják igényelni a részletes, minden lépésükre kiterjedő tanácsadást az ügyvédek díjazása miatt. (Hiába nem beszélünk róla, mindenkinél csökken az árbevétel.)

Az ügyvédeknek valószínűleg fejtörést fog okozni az értelmezés minden társaságra egyedileg, hiszen nekik, mint jogalkalmazóknak adta azt a feladatot az új Ptk., hogy szabadon eldönthessék, az egyes szabályoktól el lehet-e térni vagy sem (a korábban hatályos Gt. konkrétan meghatározta az ilyen eseteket).

A gazdasági szakemberek továbbképzésén nem hangsúlyozzák eléggé ezt az eddigi gyakorlatot és gondolkodást teljesen felborító változást, amelynek adójogi következményei is vannak, nem beszélve a társasági szerződés Ptk. miatti módosításának eldöntéséről. Sikerült a társasági jogot úgy átalakítani, hogy mindegy mit ír a Ptk., az józan ésszel, nyelvtani szempontból nem értelmezhető.

Vezetők felelőssége: maradtak kérdések
Habár az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése óta több mint egy év telt el, továbbra is akadnak értelmezési kérdések a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok terén.
Nem azt jelenti, amit gondolnánk...

Például az új Ptk. 3:156.§-a szerint „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője."

Hiába írják azt, hogy „nem lehet”, ha a gazdasági társaság tulajdonosai a társasági szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a kültag lehet vezető tisztségviselő, akkor eltérhetnek a Ptk. tiltó rendelkezésnek kinéző előírásától. Tehát ha a társaság akarja, akkor maradhat a kültag vezető tisztségviselő. Adó- és járulékkötelezettségeit is ennek megfelelően kell megállapítani. (Azt viszont már nem tudom, hogy a cégbíró elfogadja-e a 85 éves nagypapát ügyvezetőnek, vagy sem, hiszen e remek Ptk. következményeként neki van döntési joga!)

Azonban, ha a társasági szerződés nem tartalmazza, hogy a kültag ügyvezető lehessen, akkor az általános, a törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.

Riadalmat váltott ki a cégek körében az új Ptk. 3:115.§-a is az összeférhetetlenségről. Eszerint a vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.

„Természetesen” ezt sem így kell érteni. Az érintett gazdasági társaságok társasági szerződéseiben felmentést kell megfogalmazni ezen rendelkezés alól. Mindegyikben. És akkor mégis lehet azonos az ügyvezető. (Ne feledjék a kapcsolt vállalkozás új fogalmát sem!)

Amennyiben azonban az érintett cégek társasági szerződései (tehát az összes!) nem ad felmentést a 3:115. § (1) bekezdésben foglalt tilalom alól, akkor valóban nem lehet több konkurens gazdasági társaságnál vezető tisztséget betölteni és részesedést szerezni ugyanannak a személynek. Amíg nem változtatjuk meg teljesen az eddigi gondolkodásunkat a cégjogi kérdésekkel kapcsolatban, addig tovább nő a gazdasági életben a bizonytalanság.

Kisokos az ügyvezetői felelősség változásához
Még mindig sok a tisztázatlan kérdés a tavaly hatályba lépett új Ptk.-ban meghatározott, megváltozott ügyvezetői felelősség kapcsán. A Piac & Profit KKV-Akadémiáján összefoglaltuk, amit tudni lehet és amire mindenképpen figyelni kell.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo