Az ügyvédi iroda blogjára kikerült írásban a felmentvény intézményét mutatják be, ami nem más, mint a gazdasági társaság tulajdonosainak nyilatkozata (formális írásbeli határozata) arról, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét egy adott tárgyidőszakban a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk alapján, a tulajdonosok megítélése szerint megfelelően látta el.

Mint írják, ha a társaság tulajdonosai a vezető tisztségviselő részére felmentvényt adnak, a társaság a vezető tisztségviselővel szemben ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel később már csak korlátozott körben léphet fel (csakis akkor, ha utóbb az derülne ki, hogy a felmentvény alapjául szolgáló, a tulajdonosok által ismert tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak).

A felmentvény tehát a társaság oldaláról egyfajta joglemondó nyilatkozat, a vezető tisztségviselő számára pedig garancia arra nézve, hogy a társaság a felmentvényben megjelölt időszak, illetve tárgykör vonatkozásában később nem érvényesít majd kártérítést vele szemben.

Törvényességi felügyeleti eljárás

Az iroda ír arról is: előfordulhat, hogy a tulajdonosok a vezető tisztségviselő kifejezett kérése ellenére is passzívak maradnak, nem hoznak határozatot a felmentvényről. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő törvényességi felügyeleti eljárásban kérheti, hogy bíróság kényszerítse ki a társaság törvényes működését, azaz azt, hogy a társaság hozzon határozatot a felmentvény megadásáról vagy elvetéséről.

A felmentvény a vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési igényérvényesítést főszabály szerint kizárja. Abban az esetben azonban, ha utóbb kiderülne, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak, és a társaság konkrét tényállás alapján kártérítési igényt kíván érvényesíteni a vezető tisztségviselőjével szemben, a felmentvény nem lesz akadálya az igényérvényesítésnek. A korábbi szabályoktól eltérően jelenleg már az sem szükséges, hogy a társaság a felmentvény hatálytalanítása érdekében először külön pert indítson a vezető tisztségviselővel szemben, elegendő, ha a kártérítési igényérvényesítés során bizonyítja, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.