Törzstőke emelés újabb vagyoni hozzájárulással
A törzstőke emelés kézenfekvő módja, ha a tagok maguk bocsátják rendelkezésre a törzstőke 3.000.000,-Ft-ra emeléséhez szükséges összeget. Ez történhet a tagok által a kft. javára való pénzbefizetéssel, de akként is, hogy a tagok nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (apportot) bocsátanak a társaság rendelkezésére. Apport nem csak tárgyi eszköz lehet, hanem például a tagot illető, értékkel bíró jog is, pl. bérleti jog, egyes szerzői jogok, vagy a tagot illető követelés.
A tagok által a törzstőke emelés keretében befizetett összeggel, ill. átadott apport értékével az adott tag törzsbetéte arányosan növekedni fog.
Talán kevesebben gondolnak rá, de a törzstőke emelés új tag belépésével is megvalósítható. Ilyenkor a szükséges tőkét az új, belépő tag fogja részben vagy egészben szolgáltatni.
Törzstőke emelés a cég vagyonából
A tagok pénztárcáját közvetlenül kisebb mértékben érinti az, ha a törzstőke emelésre a cég vagyonát használják fel. Erre akkor van lehetőség, ha a cég rendelkezik olyan vagyonnal, ami a törzstőke emelésre fordítható, és a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét. Saját tőke alatt a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott tőkét, valamint azt a tőkét kell érteni, amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagynak a vállalkozásban. Így a saját tőke része pl. a törzstőke, az eredménytartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény is.
Ha ilyen módon szeretne a cég törzstőkét emelni, akkor mindenképpen javasolt, hogy a cég előzetesen egyeztessen a könyvelőjével, annak megállapítása érdekében, hogy az emeléshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. A legtipikusabb eset talán az eredménytartalék felhasználása a törzstőke emelés keretében.
Ha a tagoknak nem áll rendelkezésükre egy összegben a törzstőke emeléshez szükséges összeg, és a cég vagyonából sem lehet törzstőkét emelni, vagy pedig e lehetőségek egyikével sem kívánnak élni, akkor sincs minden veszve.
Az új Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a tagok a törzstőke emeléshez szükséges pénzbeli hozzájárulásukat akár több évre széthúzva, a cég által termelt nyereségéből fedezzék. Ebben az esetben lényegében a társaság fogja kitermelni ezen összeget a jövőben.
Persze ennek a megoldásnak vannak hátrányai is, mert a törvény előírja, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagok a törzstőkét a nyereségből fel nem töltik a megfelelő szintre. A másik hátránya e megoldásnak, hogy amíg a nyereségből nem sikerül feltölteni a törzstőkét, addig a tagok a hiányzó összeg erejéig a saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.
Ha pedig a kft. semmilyen módon nem tudja teljesíteni a minimális törzstőke követelményt, akkor lehetősége van átalakulni olyan formába, amely feltételeinek meg tud felelni, pl. betéti társasággá vagy közkereseti társasággá, illetve egyesülhet is más céggel. Ha ezek egyikével sem tud vagy nem akar a társaság élni, akkor működésének megszüntetéséről is határozhat.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda