A kifizetetlen követelések kapcsán is jelentős változást hozott a tavaly márciusban hatályba lépett Ptk., amely új elvi alapokra helyezte az elévülési időt és az ahhoz kapcsolódó szabályokat – áll a MAZARS és együttműködő jogi irodája, a Borsy Ügyvédi Társulás legfrissebb összefoglalójában.
„Az új Ptk. egyáltalán nem támogatja, hogy egy-egy írásos felszólítás kiküldésével akár évtizedekig is fenntartsunk egy követelést. Ezért a reményteljes, de kiegyenlítetlen követelések behajtása érdekében érdemi lépéseket kell tenni, azaz például mielőbb peres vagy peren kívüli eljárást kell indítani – foglalta össze Dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, a MAZARS együttműködő jogi irodája, a Borsy Ügyvédi Társulás vezetője, a Marcalliance tagja.”
Borsy János Mátyás elmondta: az elévülési idő megszakítására, amely az addig eltelt idő figyelmen kívül hagyását és a számolás újrakezdését jelenti, az új Ptk. szerint négy konkrét esetben van lehetőség: a tartozás elismerésekor, a követelés megegyezéssel való rendezésekor, a kinnlevőség bírósági eljárásban történő érvényesítésekor, illetve akkor, amikor a követelést bejelentik csődeljárásba.
A szakember kiemelte, hogy írásbeli felszólítással ma már egyáltalán nem lehet az elévülési időt megszakítani, pedig korábban – akár az öt év letelte előtti napon – egy tértivevényes levéllel megszakítható volt az elévülési idő.
Mit és hogy?
A MAZARS és a Borsy Ügyvédi Társulás jelentésből az is kiderül, hogy az új szabályok szerint már a követelés engedményezése sem szakítja meg az elévülési időt, sőt egy esetleges bírósági eljárás is csak abban az esetben szünteti meg az elévülési határidőt, ha az eljárást befejező, jogerős, érdemi határozattal zárul.
Ugyancsak változás, hogy ha az elévülést megszakító eljárás során a végrehajtó határozatot hoz, akkor az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak az annak közös megegyezéssel való módosítása, illetve végrehajtási cselekmény szakíthatja meg.
Jogvesztés vagy elévülés?
Borsy János Mátyás elmondta: minden jogrendszerben, így a magyarban is találkozhatunk az idő múlásának hatásaival. A régi és az új Ptk. is, egyaránt, kétféle – az idő múlásához köthető – jogi hatást különböztet meg egymástól: a jogvesztést és elévülést. (Ez utóbbit az új törvényben a kötelmi jog általános szabályi között találhatjuk meg.)
Az alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között az, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége szűnik meg, de a jogosult joga megmarad, jogvesztés esetén ez a joga is megszűnik – magyarázta a szakember.
A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év. Ez alól természetesen vannak kivételek, ilyen például az egyéves kellékszavatossági, illetve ugyancsak egyéves fuvarozókkal szembeni elévülési határidő, valamint a hároméves, veszélyes üzemből eredő kártérítés elévülése.
Dr. Borsy János Mátyás szerint általános elévülési időre vonatkozó szabály „megengedő”, így a felek ettől akár eltérően is megállapodhatnak, de fontos, hogy ezt írásban tegyék. Az új Ptk. szerint a megállapodásban a felek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától is eltérhetnek. Az új szabályok szerint pedig az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgálja.
Az elévülési idő nyugvásáról akkor beszélhetünk, mikor a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni. Ilyen például az, amikor a jogosult – a legnagyobb körültekintés ellenére – egyszerűen nem szerez tudomást arról, hogy jogszerű követelése van, de egyes esetekben idesorolható az is, ha például a kötelezettel folytatott egyezkedések látszólag pozitív irányban haladnak, de végül mégsem eredményesek. Ugyancsak jogalapot teremthet az elévülési idő nyugvására vagy a jogosult olyan súlyos egészségügyi állapotban van intézményben, hogy nem képes ügyeinek vitelére.
Ha az elévülési idő nyugszik, akkor az ok megszűnésétől számított 1 év vagy ennél rövidebb határidő esetén pedig 3 hónapos határidőn belül is érvényesíthető a követelés, ha az elévülési idő egyébként eltelt vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra belőle – tette hozzá a jelentés.
