Március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. „Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat.”– figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. megemelte a kft.-k minimális törzstőkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500.000 Ft-os törzstőke volt kötelező, ezután már csak 3 millió Ft befizetésével lehet kft.-t alapítani. A már működő társaságoknak a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosításkor kellett feltölteni a tőkét 3 millió forintig. Ha azonban az elmúlt 2 évben nem volt szükség erre, akkor legkésőbb 2016. március közepéig intézkedniük kell törzstőkéjük felemeléséről és ennek cégbírósági bejegyeztetéséről.
A legegyszerűbb módszer – a hiányzó 2,5 millió forint befizetése – sokaknak problémát okozhat, ezért érdemes átgondolni a többi megoldási lehetőséget. Ugyanis nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosításával. Lehetőség van továbbá a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal, úgy nevezett apport útján növelni, vagy ha van – a tagi kölcsönök felhasználásával.
Ha a legfájdalmasabb módszert, a 2,5 millió forintos különbözeti tőke befizetését választják a vállalkozások, akkor is jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni. Másrészt a Ptk. szabályai rugalmasak a tőkeemeléshez kapcsolódó befizetés időzítésére vonatkozóan. Ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerződésben úgy rögzítik a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után.
Pénzügyileg egyszerűbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévő, szabad (azaz le nem kötött), pozitív saját tőkéjének átcsoportosítása. A törzstőkén felüli vagyon, mint a működés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás illetve egy korábbi tőkeemelés során ázsióként juttatott tőketartalék ugyanis átvezethető a jegyzett tőkébe. Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, melyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni. Tekintettel arra, hogy az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, a 2014. évi beszámoló már nem alapozhat meg ilyen tőkeemelésről szóló döntést, a 2015. évi beszámoló pedig csak akkor megfelelő, ha az még 2016. március 15-e előtt elkészül és a tulajdonosok el is fogadják. Ez utóbbi esetben lehetséges az is, hogy a tagok a mérlegelfogadó taggyűlésen döntenek a tőke átcsoportosításáról.
Az ilyen tőkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhető. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést, ezért ezek elsőként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzből tudnak tőkét emelni.
Végül lehetőség van a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhető a jegyzett tőke. Mivel az eljárás időigényes, az érintett vállalkozásoknak nem szabad tovább halogatniuk a tőkekövetelményekkel kapcsolatos teendőik elvégzését, és érdemes mielőbb kikérniük könyvelőik tanácsát a legjobb megoldás kiválasztásában.
