Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) egy évvel ezelőtt elemzést készített a nem teljesítő magyar vállalati hitelekről és javasolta, hogy jogalkotással is segítse az állam azt, hogy ezek a hitelek ne haladják meg a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 5 százalékát, amely már a gazdaság normális működését veszélyezteti. (Annak ellenére sok a bebukott hitel, hogy most olcsón szerezhetnek hitelt a vállalatok.)
Szintén az EBRD ajánlásában szerepelt további három olyan követelmény, amely a rossz hitelek értékesítését segítheti: az erősebb hitelezői jogkör az értékesítésben, lehetőség a végrehajtó megválasztására, illetve a hitelező kapjon elég információt az adós vagyonáról.
A csőd- és felszámolási szabályok módosításáról a helyettes államtitkár elmondta, fontos, hogy felszámoláskor a zálogjoggal biztosított eszköz értékesítésébe legyen beleszólása a zálogjog jogosultjának - leginkább a banknak - és szükséges az ügyeket tárgyaló bírák továbbképzése is.
Bodzási Balázs elmondta azt is, hogy a végrehajtási törvény átfogó reformja is elkészül a jövő év második felére. Hozzátette, az új végrehajtói díjrendelet két napja jelent meg a Magyar Közlönyben, és még az idén újraszabályozza a szakminiszter - szintén rendeletben - a végrehajtói pályázatokat. Részben azért, hogy kívülről is lehessen végrehajtó valaki, nemcsak az, aki abban a körben kezdi jelöltként a pályáját. A tervek szerint egyszerűsítik a magáncsődöt is.
