A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Tehát a kezes más személy tartozását vállalja teljesíteni, arra az esetre, ha e személy maga nem teljesíti a tartozást. Kezességet nem csak egy már fennálló, hanem egy jövőbeli, feltételesen bekövetkező pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására is lehet vállalni.
A kezesség gyakran alkalmazott formája a készfizető kezesség. A készfizető kezesnek annyival nehezebb a helyzete az egyszerű kezesnél, hogy nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelését. Így készfizető kezesség esetén a jogosult akár rögtön a kezestől követelheti a teljesítést, kihagyva a követelés eredeti kötelezettjét.
Szakértők szerint az új Ptk.-val nehezebbé vált a kezesek helyzete.
Kit tekintünk fogyasztónak?
A kezesség tekintetében a fogyasztó olyan természetes személy (azaz ember), aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállalt kezességet. Tehát nem annak a szerződésnek kell fogyasztói szerződésnek lennie, amelynek a biztosítására a kezesség létrejött, hanem az a lényeg, hogy a kezes legyen olyan személy, aki fogyasztó. Így például ha valaki magánszemélyként egy cég által kötött kölcsönszerződés kapcsán vállal kezességet a cég fizetési kötelezettségéért, az fogyasztói kezesi szerződés, amennyiben a kezes üzleti tevékenysége, szakmája körén kívül vállalja ezt.
Nem számít fogyasztói kezességnek a magánszemély által vállalt kezesség, ha a kezes a kötelezett cég (vagy más szervezet) vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Az előbbi példánál maradva, ha a cég kötelezettségéért kezességet vállaló személy a cég ügyvezetője, vagy olyan tagja, aki közvetlenül vagy közvetetten a szavazatok több mint felével rendelkezik, akkor nem beszélhetünk fogyasztói kezességről.
Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a törvény tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni kell a kezes jogairól és kötelezettségeiről, és a helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ennek elmaradása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a kezesi szerződéstől elállni.
A tájékoztatási kötelezettség elmulasztását utóbb, a szerződés megkötését követő tájékoztatással már nem lehet pótolni. Amennyiben a kötelezettségnek különleges kockázata van, akkor nem elég ennek tényéről tájékoztatni a fogyasztót, hanem a kockázat jellegéről és előre látható mértékéről is tájékoztatni kell.
Ha a fogyasztó általános jelleggel vállal kezességet (azaz a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet), akkor a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Ez azt jelenti, ha például a fogyasztó az adósnak egy kölcsönszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségéért vállal kezességet, akkor összegszerűen meg kell határozni a kötelezettség maximális mértékét. Ennek hiányában a kezességi szerződés semmis.
Fontos tudni, hogy a fogyasztó által vállalt kezességet a korábbi Polgári Törvénykönyv nem különböztette meg, ezért e szabályok csak az új Polgári Törvénykönyv alapján létrejött kezességre érvényesek.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda
