Többletmunka és pótmunka – kerüljük el a vitákat

Építési kivitelezési szerződések tárgyalása és a kivitelezés folyamata során sokszor tapasztalt probléma a többletmunka és a pótmunka fogalmának félreértett alkalmazása, amely hosszú, parttalan viták forrása lehet. A félreértések jellemzően abból fakadnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv a gyakorlat igényeihez igazodva és a bírói gyakorlat során formálódott fogalommeghatározásokat követve, változtatott a többletmunka és a pótmunka értelmezésén. A KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere segít tisztán látni.

Világrendek átalakulása
Befektetési stratégiák a globális változások viharában

Klasszis Befektetői Klub Bendarzsevszkij Anton nyitóelőadásával
és más neves szakértőkkel!

2025. szeptember 30. 16:30

Jelentkezzen most!

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 Kormányrendelet („Épkiv.” vagy „Kormányrendelet”) az új Polgári Törvénykönyvtől eltérően tartalmazza a pótmunka és a többletmunka fogalmát, amelynek az az oka, hogy a Kormányrendelet szerinti fogalmak időben korábbiak, mint az új Ptk. rendelkezései, és a két jogszabály között jelenleg tartalmi ellentmondás van.

„A többletmunka és a pótmunka pontos meghatározása és megkülönböztetése a kivitelezési ütemterv megtartása, illetve a vállalkozói díj megfizetésének szempontjából lényeges kérdés különösen akkor, ha a felek a vállalkozó díjat átalánydíj formájában határozták meg. Rá kell világítani az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti tartalmi ellentmondásra, és megismertetni a helyes jogalkalmazást, bízva abban, hogy ezzel is tisztább helyzetet tudunk teremteni a fenti fogalmak körében. Ez segíthet abban is, hogy sok felesleges vitával töltött órát spóroljanak meg a kivitelezésben érintett felek” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.

A többletmunka építőiparon kívüli, a munkaidővel összefüggő kérdéseiről itt olvashat.

Így lehet óriásit bukni a kivitelezési szerződésen
Még a legnagyobb beruházások esetén a leggondosabb előkészítés mellett is előfordulhat, hogy a kivitelezési tevékenység úgy indul el, hogy nem áll rendelkezésre a felek által aláírt kivitelezési szerződés. Jóllehet az elektronikus építési naplóba a szerződést is fel kell tölteni, a szerződés hiánya általában nem akadályozza meg a munkakezdést. Érdemes azonban tudni, hogy a szerződés aláírásának elmaradása komoly következményekkel járhat.
Az elhatárolás alapja

Az Épkiv. és a korábbi általános gyakorlat szerint a többletmunka a szerződés alapját képező ajánlatkérési, illetve kivitelezési dokumentációban kimutathatóan szereplő olyan tétel, amit a felek a vállalkozói díjban nem vettek figyelembe. A pótmunka ezzel szemben a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatételt, munkatöbbletet jelenti. A Kormányrendelet rendelkezése szerint a „kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – köteles a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát elvégezni, melynek elvégzésére külön szerződést kell kötni”.

Lényeges eltérés, hogy az új Polgári Törvénykönyv a műszaki szükségességből, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát már nem a pótmunka, hanem a többletmunka körébe sorolja, kimondva, hogy a vállalkozó köteles elvégezni minden, a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Kép:Pixabay

Ezzel szemben a pótmunka „csak” az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát jelenti, amelyet a vállalkozó köteles elvégezni, feltéve, hogy annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanabbul terhesebbé.

Az okok vizsgálata

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a pótmunka elvégzésének a szerződés megkötése utáni pótlólagos megrendelői igény az oka. A többletmunkát, így különösen a műszaki szükségességből felmerült munkát, nem az újabb megrendelői igény okozta, hanem az, hogy a vállalkozó nem mérte fel kellően az elvégzendő munkák nagyságrendjét, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket és ezek költségigényét. Ha a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely dokumentációban – ideértve a tervdokumentációt, szakhatósági előírást, szakvéleményt, tűzvédelmi leírást stb. – szerepelt, akkor a munkavégzés abból műszakilag következett, és azt a vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie többletmunkaként.

„Ez az új jogszabályi szemlélet arra az évek során kialakult bírói gyakorlatra támaszkodik, amely a műszaki szükségességből felmerülő munkák kockázatát a vállalkozóra telepíti. Ez pedig abból fakadt, hogy a kivitelezők a versenyeztetés során, a munka megnyerésének érdekében, a vállalkozói átalánydíjat szándékosan alulkalkulálják, tudatosan irreálisan alacsony árat adnak meg. A kivitelezés során pedig arra törekednek, hogy műszaki szükségességből felmerült munkarészekre hivatkozva az átalánydíjon felül további vállalkozói díjat érvényesítsenek” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter ügyvéd.

A fenti általános szabály alkalmazása során azonban a bírói gyakorlat ésszerű korlátot állít fel. Kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő munka díja az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha a munka felmerülésének kockázatával a kivitelező az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére és költségvonzatára tekintettel, a díj meghatározásakor előzetesen, kellő gondosság mellet nem számíthatott.

Az új Ptk. többletmunkára, illetve pótmunkára vonatkozó szabályai jól láthatóan lényeges újítást tartalmaznak. Az újítás lényege az, hogy a műszaki szükségességből fakadó, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát a korábbiaktól, így a Kormányrendelettől eltérően, nem a pótmunka, hanem a többletmunka közé sorolja. Az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti ellentmondást a helyes jogalkalmazás oldhatja fel, azaz a jogalkotási rendben magasabb rangú Ptk. szabályainak érvényesülése.

 

Véleményvezér

Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket

Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket 

A cseh miniszterelnöki szék várományosa váratlanul kemény oroszellenes gondolattal állt elő.
Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett

Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett 

A harang, mint fegyver?
Ordító különbség a meggy árában idehaza és szomszédunknál

Ordító különbség a meggy árában idehaza és szomszédunknál  

Több mint kétszerese nálunk egy kiló, mint a szlovák Lidlben. 
Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo