Az új Polgári Törvénykönyv 2014. márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felelt volna. A jogalkotó 2016. július 1. napjával hatályon kívül helyezte ezt a minden bizonnyal jelentős jogalkalmazási bizonytalanságot magában hordozó rendelkezést, és konzekvensebb jogi alapokra helyezte a kérdés szabályozását.
Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai általános áttekintést adnak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó aktuális szabályokról, röviden felvillantva az esetleges büntetőjogi aspektusokat is.
POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG
A vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben kárt okozhat harmadik személynek (külső felelősségi esetek), illetve magának a társaságnak (belső felelősségi esetek).
Külső felelősség
Ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során harmadik személynek okoz kárt, a károsult harmadik személlyel szemben főszabály szerint a társaság köteles helytállni azzal, hogy a társaság utóbb a belső felelősség (alábbi) szabályai alapján a vezető tisztségviselőtől követelheti az így keletkezett kárának megtérítését.
A fenti főszabálytól eltérő a helyzet
- a vezető tisztségviselő szándékos károkozása esetén (ekkor a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemlegesen felelős), illetve
- a vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége esetén (wrongful trading).
A társasággal szembeni felelősség esetén alkalmazandó szabályokat meghatározza az a körülmény, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Amennyiben a felek a kinevezéskor (a jogviszony elfogadásakor) nem rendelkeznek kifejezetten munkaviszony létesítéséről, a vezető tisztségviselő a társasággal megbízási jellegű jogviszonyban áll. A két jogviszony eltérő felelősségi rezsimet jelent, így a vezető tisztségviselői tevékenység ellátása során, illetve konkrét vezető tisztségviselői felelősséget felvető ügyben némileg más-más szempontokra kell figyelemmel lenni.
A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége
Egy munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő jellemzően a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, az alábbi szabályokat ezen körülményre tekintettel ismertetjük.
A munkavállalói státuszú vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségére a munkajogi kártérítés szabályai az irányadók. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató (a társaság) felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (ún. felróhatóságon alapuló felelősség). A kötelezettségszegést, a felróhatóságot (azaz azt, hogy a vezető tisztségviselő nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható) és a kettő közötti okozati összefüggést a társaságnak kell bizonyítania.
A kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőhöz képest, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. Amennyiben a kárt a vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével okozza, felelőssége tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összegben korlátozott. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a társaság vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a társaság kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége
Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jellegű jogviszonyban áll a társasággal, felelősségére a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.
Eszerint, amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt a társaság felé megtéríteni. A kártérítés alól csakis úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy (1) a kárt ellenőrzési körén kívül eső, (2) az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (3) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
Szándékos károkozás esetén az ügyvezető a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezenkívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a kötelezettségszegés lehetséges következménye az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre látható volt.
A Polgári Törvénykönyv alapján nyitott annak a lehetősége, hogy a társaság és a vezető tisztségviselő a vezető tisztségviselői jogviszonyra részben vagy egészben kizárják a fenti Ptk.-szabályok alkalmazását, illetve jogviszonyukra egyedi szabályokat határozzanak meg.
A vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége (wrongful trading)
Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint (ld. fentebb), amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Felszámolási eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége (csődtörvény)
Egy felszámolási eljárásban megszűnt társaság hitelezői egy kétlépcsős perlési struktúrában (egy megállapítási perben, majd a sikeres megállapítási pert és a felszámolási eljárás lezárását követően marasztalási perben) közvetlenül léphetnek fel a rosszhiszemű, a hitelezői érdekeket súlyosan megsértő vezető tisztségviselővel szemben.
Megállapítási per
A hitelező vagy ─ az adós társaság nevében ─ a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
A társaság vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. „árnyékvezető”).
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Marasztalási per
A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fenti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
Kényszertörlési eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége (cégeljárási törvény)
Ha a cégbíróság a társaságot kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a társaság vezető tisztségviselője ─ ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is ─ az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG
A vezető tisztségviselő büntetőjogi felelőssége ─ bármely más természetes személyhez hasonlóan ─ akkor lesz megállapítható, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselői minőségből adódóan vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben jellemzőbb. Ilyen bűncselekmény-csoportok:
- a korrupciós bűncselekmények (például vesztegetés, vesztegetés elfogadása);
- a vagyon elleni bűncselekmények (például a sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés);
- a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (például a számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, bennfentes kereskedelem, tiltott piacbefolyásolás, gazdasági titok megsértése); valamint
- a fogyasztók érdekeit és gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül jellemzően a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.
