Bizalmi vagyonkezelés, azaz a trust esetén az ún. vagyonrendelő vagyonkezelési szerződést köt a vagyonkezelővel, meghatározva a vagyonkezelésbe adott dolgokat, ráruházott jogokat és követeléseket és az ún. kedvezményezettet. A vagyonrendelő kiterjedt szabadsággal bír arra vonatkozóan, hogy meghatározza, hogyan lehet valaki kedvezményezett és hogyan szűnhet meg az erre való jogosultsága. A vagyonkezelő legfontosabb dolga, hogy saját nevében, ugyanakkor a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezett javára kezelje a kezelésébe adott vagyont.
Ezen a ponton érdemes hangsúlyozni a Ptk. azon rendelkezésének fontosságát, amely szerint a vagyonrendelő saját nevében kezeli a vagyont. Ezen rendelkezésnek beláthatatlan előnye lehet például olyan személyek szempontjából, akik rendelkeznek ingatlanvagyonnal, de nem szeretnék, hogy ez a tulajdonjoguk egy olyan közhiteles nyilvántartásból (mint az ingatlan-nyilvántartás) bárki által lekövethető legyen – vélekedett dr. Balázs Katalin ügyvéd,. a Bisnode céginformációs szolgáltató blogján olvasható legfrissebb bejegyzésében.
Érdemes kiemelni, hogy a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
Fontos továbbá hangsúlyozni azt is, hogy a vagyonkezelőt titoktartási kötelezettség illeti meg, továbbá azt is, hogy a vagyonkezelő felett sem a vagyonrendelőnek, sem a kedvezményezettnek nincs utasítási joga. A vagyonkezelés szerződéses feltételeinek meghatározása ezért kiemelkedő jelentőséggel bír. Amennyiben egy vagyonkezelő a vagyonkezelést üzletszerűen végzi, ahhoz az MNB engedélye kell, míg nem üzletszerűség esetében bejelentési kötelezettség van.
