Az utóbbi években egyre globalizálódó pénzügyi piacokon megjelenő (elsősorban elektronikus) kereskedési platformok és technológiák új lehetőségeket nyitottak a piaci manipuláció előtt, mely folyamat visszaszorítása, illetve a felügyeleti hatáskörök, eszköztár harmonizációja érdekében elengedhetetlenné vált az uniós szabályrendszer felülvizsgálata, ennek keretében az Európai Parlament 2014 áprilisában elfogadta a piaci visszaélésekről szóló – 2016. július 3. napjától alkalmazandó – új rendeletet és irányelvet (MAR és MAD II.) - írja a Magyar Nemzeti Bank közleménye.

Kép:sxc

A tagállamokban közvetlenül alkalmazandó rendelet bővíti és pontosítja a piaci visszaélések szabályait. Az új irányelv pedig a legsúlyosabb esetnek tekinthető bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piacbefolyásolásra vonatkozó büntetőjogi szankciókat határozza meg. Fontos változás, hogy a jövőben az is büntetendő lesz, aki a bennfentes kereskedelmet vagy a tiltott piacbefolyásolást megkísérli.

Az új európai uniós szabályok – a nemzeti jogba történő átültetés eredményeképpen – 2016. július 3-a után a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) és a tőkepiaci törvényben kapnak helyet. Magyarországon a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás a Btk. szerint jelenleg is szabadságvesztéssel büntetendő cselekménynek minősül. Az irányelv hatására azonban még a hatályosnál is szigorúbb szankciórendszerre és – a tiltott piacbefolyásolás legsúlyosabb eseteiben – új büntetőjogi tényállások megállapítására lehet számítani.

A tagállami felügyeleti hatóságok által tiltott piacbefolyásoló tevékenységek kapcsán kiszabott bírságok visszatartó erejének fokozása érdekében az új rendelkezések valamennyi jogsértés esetén jelentősen megnövelik a kiszabható tételek felső határát. A bírságösszeg meghatározásánál – amennyiben azok meghatározhatóak – minden esetben a visszaéléssel elért nyereség, vagy az amiatt meg nem valósuló veszteség összegét kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben ugyanakkor akár 5 millió euró, gazdasági társaság esetében pedig akár 15 millió euró is kiszabható.

A szankciós szigorítás mellett további újítás, hogy a jogszabályok hatálya kiterjed – az eddig nem szabályozott – multilaterális kereskedési rendszerekre, az egyéb szervezett kereskedési rendszerekre, valamint a tőzsdén kívüli ügyletekre. A szabályozás a tagállami felügyeleti hatóságok eszközrendszerét is bővíti, lehetővé téve többek között a bizonyítékok lefoglalása érdekében a vizsgált személyek területére történő belépést, valamint a távközlési szolgáltatóktól a releváns telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérését. E körben viszont Magyarország már korábban teljesítette az uniós elvárásokat, így a hazai jogszabályok adta keretek között eddig is alkalmazhatóak voltak az említett felügyeleti jogosítványok. Az ilyen beavatkozó jellegű hatáskörök azonban – az új uniós előírások szerint is – csak kivételesen, adott esetben előzetes engedélyek birtokában, és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett állhatnak a tagállami hatóságok rendelkezésére.