Újra kell gondolni a globalizációt a WTO főigazgatója szerint.

Az emberi fejlődés egyenlőtlenségi indexei javultak, kivétel a csecsemők túlélési esélye és a tiszta levegőhöz jutás lehetősége.

Egy kutatás szerint az évszázad közepét a lassuló globalizáció, a világpiaci hatalmi eltolódások és a jelentős globális eladósodottság határozza majd meg.

A globális vállalatok egy jelentős csoportja szerint Oroszország évekre befektetési tabutéma lehet majd, és hogy közülük sokan soha többet nem üzletelnek többé a Putyin-rezsimmel. Egyes cégek szerint azonban az ördög a részletekben rejlik. A legutóbbi Elemzői Felmérésükben az oroszországi kivonulás hosszú távú költségeit vizsgálták a Fidelity szakértői.

Az orosz-ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást. Emellett háttérbe szorulnak az éghajlatváltozás, vagy akár a közegészségügy terén nagy nehezen beindulni látszó pozitív változások és folyamatok, a legsúlyosabb következmények pedig a legszegényebb térségekben csapódhatnak le – állapítja meg a KPMG Global Economic Outlook.

Évtizedek óta pörgeti a világgazdaságot, de most a pandémiára hozott járványellenes intézkedések, a külkereskedelmi marakodások és a nemzetbiztonsági aggodalmak olyan ütést vihetnek be a globalizációnak, amitől lehet, hogy még hosszú ideig csak kóvályogni fog.

A lakosság, a munkavállalók és a befektetők többsége is elvárja a cégvezetőktől, hogy fellépjenek a gazdaságot fenyegető globális kihívások megoldása érdekében.

A hagyományos üzleti tanácsadási modellek elavultak, így a digitális megoldásokat hatékonyan alkalmazó szolgáltatók kerülnek vezető szerepbe.

Az üzleti vezetők közel 30%-a úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5%-nak – ez a pesszimizmus rekord mértékű növekedését mutatja. Ez az egyik fő megállapítása a PwC több mint 1 300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felmérésének, melynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.

Új módi, hogy amikor egy szektort környezetbarátabbá akar tenni egy világcég, az új technológiákat felfedezendő versenyt hirdet a startupok között. Jót tesz az ilyesmi a versenyt meghirdető világvállalatnak. Ilyen húzáshoz folyamodott a Cargill agrármulti.

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

Idén mintha kevesebbet szerepelt volna a szalagcímekben a davosi Világgazdasági Fórum. Vagy túl sokan vetették vigyázó szemüket Washingtonra, ahol Trump éppen a fórum utolsó napján átvette a hatalmat? Netán eljárt az idő felette? Mindhárom igaz. Sajnos az utóbbit is egyre többen vallják. A populizmus térnyerése a világpolitikában erős pofon a davosi elitnek.

Bizakodóak a vezérigazgatók az idei évvel kapcsolatban a PwC globális felmérése szerint, bár nem annyira, mint 2007 előtt. A globalizációban már nem hisznek, a fejlődő világ helyett a mostani vezetőkre épül a növekedés a várakozások szerint.

Túl késő megváltoztatni a világot, hacsak nem tudunk többet fogyasztani a szeretetből. Így boldogabbak lehetnénk és csökkenne az ökológiai lábnyomunk, ezáltal fenntarthatóbbá válna a világ - mondta Kerekes Sándor, a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.

Úszó veszélyforrás: kártevőkkel és betegségekkel fertőzöttek a teherszállító konténerek. Amíg egy olajszennyezést mindig kiemelt médiaérdeklődés kísér, közben a természeti „szennyezések” , amelyek komoly és főleg hosszú távú veszélyt jelentenek, nem részesülnek kellő figyelemben.

A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás szerint a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt hamarosan büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, s jelentősen emelkednek a kiszabható pénzügyi felügyeleti bírságösszegek is. A tagállami – így a magyar – felügyelő hatóságok ezentúl az eddig nem szabályozott – például tőzsdén kívüli – kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik.

A globalizáció, a gazdasági válság utáni, körülöttünk változó világ elnyeli azt, aki nem, vagy nem úgy kommunikál. Lássuk a legfontosabb kihívásokat és megoldásokat!

Invazív hangyák, amelyek megdézsmálják haszonnövényeinket vagy az olajfát támadó alattomos betegség, amitől elszáradnak a levelei és elsorvadnak az ágai – két példa arra, milyen növényegészségügyi veszélyek terjednek manapság, a globalizációtól hajtva egyre gyorsabban.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az innovációs verseny és a globalizálódás milyen hatással van a vállalati szerkezetre, a munkakörökre és a dolgozókra. Nézzük végig a most zajló átalakulásokat a HR és a szervezet életében, amelyek egyben lehetőséget is adnak a sikeres alkalmazkodásra!

A mobileszközök és alkalmazások fejlődése, az egyre könnyebben elérhető és egyre biztonságosabb digitális fizetési megoldások, illetve a fejlődő és költséghatékonyabb logisztika mindinkább a mobilról indított vásárlások felé tereli az online kereskedelmet – méghozzá határok nélkül, így az egész világ a kereskedők versenytársává válik.

Fél évvel ezelőtt a kínai acélipari alapanyagok még logisztikai költségek nélkül is drágábbak voltak, mint a nyugat-európaiak, azonban most a kínai belső kereslet visszaesése miatt a - sokszor államilag támogatott – kínai gyártók nyomott áron Európában próbálják értékesíteni termékeiket, állítja a Carboferr Zrt. A cég szerint számos teherhajó úgy indul acélipari nyersanyagokkal megrakodva Kínából Európába, hogy még nincs konkrét vevő a termékekre.

Globalizált világunkban bármely magánszemély vagy vállalkozás életében előfordulhat olyan eset, amikor jogvitája alakul ki egy külföldi természetes vagy jogi személlyel szemben. Ilyen esetekben az elsődleges eldöntendő kérdés, hogy pontosan mely állam bírósága előtt van lehetőségünk a jogvita rendezésére. „Az Európai Unió térségén belül ezt a kérdéskört szabályozza polgári és kereskedelmi ügyekben a nemrégiben átdolgozott Brüsszel I. rendelet. A január 10-én hatályba lépett módosítások egyszerűsítik a határon átívelő jogviták megoldását”- összegez Ódor Dániel, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa.

Az amerikai és kínai cégek potom áron szerezték meg a kőolaj-készletekben gazdag földterületeket. Dél-Szudán sorsáról a We Come As Friends című dokumentumfilm számol be, melyet a Kairói Filmfesztiválon vetítettek e héten.

Amerika, mint ipari óriás újra feljövőben. Ez viszont az ÜHG-kibocsátás megugrását is magával hozhatja a fejlett országokban, holott eddig pont azért tudták a gazdag államok csökkenteni emissziójukat, mert kiszervezték a gyártást a harmadik világba.

A nemzetközi tapasztalatok alapján együttműködő partnerünk, a DLA Piper összegyűjtötte azon változásokat és irányvonalakat, amelyek várhatóan meghatározóak lesznek az elkövetkezendő időszakban. Ezen globális trendekből szemezgettük ki azokat, amelyek az elkövetkezendő időszakban várhatóan még inkább előtérbe kerülnek, és egyre több országban határozzák meg a munkaügyi folyamatokat.

Gyökeres átalakulás zajlik a szolgáltatóközpontok piacán, a cégek szolgáltatásainak köre és minősége is rohamosan változik, a szervezetek minden korábbinál jobban globalizálódnak. Az átalakulás a Magyarországon működő központok számára is lépéskényszert jelent – mutat rá az EY legfrissebb iparági elemzése. A tanulmányból az is kiderül, hogy a közép- és hosszútávú siker érdekében a szolgáltatóközpontoknak hat fontos területre kell koncentrálniuk.

Építésekor Észak-Kína Dubajának is nevezték. A térség fürdik a gazdagságban, közel van az értékes természeti erőforrásokhoz, mégis évek óta szinte lakatlan. Nem gazdasági okokból, nem is a szennyezettség miatt. Egyszerűen nem tudják meggyőzni az embereket arról, hogy oda költözzenek.

Kilencedik helyen végzett Magyarország a Globalizációs Indexen, a régióban hazánk integrálódott leginkább a világkereskedelembe. Az Ernst & Young rangsorának élén Hong Kong, Szingapúr és Írország áll.

A cégvezetők ugyan továbbra is stratégiai prioritásnak tekintik az innovációt, minden harmadik aggódik amiatt, hogy cége meg tudja-e őrizni versenyelőnyét a gyorsabb iramot diktáló, globalizáltabb, erőforráskorlátokkal küzdő környezetben.

Az Ernst & Young tanulmánya szerint továbbra is növekszik a globalizációs folyamat, ezen a válság sem tudott változtatni. Magyarország különösen nyitott, a Globalizációs Indexen a 10. helyet foglalja el, míg a közép-kelet-európai régiót nézve első helyre került.