Kép:FreeDigitalPhotos.net/bplanet
1. A globális terjeszkedés egyre több új országot fedez fel magának
Ahogy a globális gazdaság egyre inkább újjáéled és kezd kilábalni a válságból, a vállalatok és befektetők egyre aktívabbak lesznek. Az USA-ban például már a vállalatok 76 százaléka számolt be tengerentúli aktivitásról. Míg a legtöbb vállalat még mindig a hagyományosan népszerű üzleti központok felé terjeszkedik, a tendencia ma már azt mutatja, hogy sokan túlmerészkednek a megszokott körön. Túllépve az Észak-Amerika–Európa–Távol-Kelet tengelyen, egyre többen fedezik fel a nyitás lehetőségét a dél-amerikai, afrikai és közel-keleti piacok felé is. Az új országok azonban új jogrendszert is jelentenek, amelyeknek a megismerése újabb kihívást teremt.
2. Növekvő verseny a tehetségekért, a vállalati érdekek védelme
A tehetségek megszerzéséért folytatott globális verseny egyre növekszik. A multinacionális és nagyvállalati munkáltatók toborzása globális szintre kerül. (Akár egy kisebb cég is választhat külföldi távmunkást!) Azoknak a cégeknek, amelyek a globálisan mobil munkavállalói rétegből kívánják fedezni munkaerő-szükségletüket, fel kell készülniük a határon átnyúló foglalkoztatás jelentette potenciális kockázatokra és az ebből eredő esetleges jogvitákra. Biztosítaniuk kell a bizalmas információk és üzleti titkok hatékony védelmét, mind lokálisan, mind globálisan végrehajtható versenytilalmi megállapodásokat kell kötniük, illetve biztosítani szükséges a munkaviszony során létrehozott szellemi alkotások érvényes és kikényszeríthető átruházását. Mindez folyamatos és tudatos elemzést, odafigyelést igényel.
3. Egyre nagyobb a hangsúly az alternatív munkakörökön
A részmunkaidős és határozott időre vagy konkrét feladatra alkalmazott munkaerő egyre több teret kap, a rugalmas alkalmazotti jogviszonyok iránti igény várhatóan tovább fog nőni. Mindeközben az ilyen jellegű munkaviszonyokra egyre több figyelem irányul a kormányok, a hatóságok, szakszervezetek és a nemzetközi munkaügyi szervezetek részéről. (Az atipikus foglalkoztatás úgy tűnik, a válság igazi nyertese. A munkáltatónak és a munkavállalónak is megéri.)
4. Terjednek a high-tech, mobil irodák
A felgyorsult, high-tech eszközök által vezérelt világban a munkahelyek már alig hasonlítanak a néhány évvel ezelőttiekre. A BYOD (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet a munkahelyre), a felhő alapú technológia, az otthoni munkavégzés és az automatizált folyamatok elterjedése egyre meghatározóbb a globális üzleti környezetben, ugyanakkor az ezekre vonatkozó munkaügyi és adatvédelmi jogszabályok országonként eltérőek lehetnek, így érdemes fokozottan figyelni ezekre.(Még a BYOD is idegen? Pedig már a ByoIT jön!)
A munkavállalókkal kapcsolatos személyes adatokra vonatkozó védelem mindig kiemelt terület volt, manapság pedig, ahogy a már említett technikai fejlődés mindinkább a mindennapi munkavégzés szerves részévé válik, ez még nagyobb jelentőséget kap. A szigorú adatvédelmi szabályozások létrejöttét az Európai Unió kezdeményezte, és azóta is folyamatosan vizsgálja az erre vonatkozó előírások módosításának szükségességét.
6. A társadalombiztosítási- és nyugdíjszabályok
A mai demográfiai trendekre tekintettel egyre nagyobb szükség van a társadalombiztosítási szabályok változtatására, illetve a nyugdíjkorhatár emelésére. Ez utóbbi intézkedést már több ország foganatosította, és várhatóan világszerte tapasztalhatjuk majd.
7. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok
Az elmúlt időszakban világszerte élénkült a diszkriminációra, munkahelyi zaklatásra és a nemek közötti egyenlőségre irányuló jogalkotás. Az angolszász országokban és Japánban például a megfélemlítés és a hatalommal való visszaélés terén változtak a jogszabályok, Indiában a szexuális zaklatás elleni fellépés erősödött, az EU-ban pedig új irányelvet készítenek elő a vállalatok irányító testületeiben meglévő nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. A szabályok betartása érdekében a munkáltatóknak érdemes felülvizsgálni aktuális szabályzataikat, illetve gyakorlatukat és tudatosítani az alkalmazottak körében ezen szabályok betartásának fontosságát.
8. Globális fellépés a korrupció és a visszaélések ellen
A szabályozó hatóságok számos országban egyre tudatosabban és szervezettebben lépnek fel a globálisan tevékenykedő vállalatokkal szemben, hogy betartassák a vállalati visszaéléseket megakadályozó és a korrupcióellenes törvényeket. Több országban is fontolgatják olyan pénzügyi ösztönzők bevezetését, amelyeknek köszönhetően az alkalmazottak jelentik a vállalati bűncselekményeket. Az egyes országok különböző kulturális környezete és jogszabályai azonban egyelőre megnehezítik az ilyen esetek gyors és hatékony kezelését.
9. Élénkülő összeolvadások, felvásárlások
Manapság már kevés a tisztán országhatárokon belüli fúzió és akvizíció, egyre inkább az tapasztalható, hogy a globális vállalatok felvásárlások által tudnak új piacokra belépni. Ennek eredményeként egyre nagyobb az igény arra, hogy a vállalatok megértsék az irányadó munkaügyi és foglalkoztatási követelményeket, be tudják azonosítani a szükséges fejlesztéseket és ezzel biztosítsák a tranzakció sikerét.
