A pandémia felgyorsította a munkaerő-piaci folyamatokat, hatékonyabb és rugalmasabb lett a munkaszervezés. Nyárra ismételten kialakult a korábbi évekből már ismert munkaerőhiány, ami miatt az egyre bővülő hiányszakmák esetében hosszabb toborzási idővel és nagyobb költséggel kell számolni a munkaadóknak. A korábbiaknál komolyabb és felelősségteljesebb feladatok várnak az atipikus keretek között foglalkoztatottakra, mert már nemcsak a multinacionális nagyvállalatok, hanem a KKV szektorba tartozó cégek is közülük választanak jelölteket a betöltetlen pozíciókra tette közé az összesen 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteik legfrissebb adatai alapján a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.

Segítséget a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetén keresztüli munkavállalás. A VOSZ üdvözli az atipikus foglalkoztatási lehetőségek bővülését.

Ahogy véget ért a vizsgaidőszak, látványosan nőtt a diákok érdeklődése a diákmunkák után, de a munkáltatók is nagyobb számban keresik a dolgozni vágyó tanulókat – derült ki a DiákÉsz adataiból.

Több mint 2000 kisgyermekes édesanyát kérdezett meg a Pepita.hu az egyik legnagyobb áruházlánccal karöltve, hogy mi a véleményük a részmunkaidős munkavállalásról. Majd ötven százalékuk azonnal vállalna munkát kiskorú gyermeke mellett, ha napi négy órában megtehetné.

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.

„Haknizni” korábban csak a szórakoztatóiparban dolgozók jártak, így magyarul meglehetősen furcsán hangzik, ráadásul némi pejoratív felhanggal is bír a kifejezés. Mégis úgy tűnik, meg kell barátkoznunk vele. Így nevezi ugyanis többek között az OECD és az amerikai szaksajtó a szabadúszókra épülő gazdaságot. Vagyis azt, amikor a szakemberek egyre jelentősebb része nem akar állást. Munkát akar.

A 2017-ben már csökkentett szociális hozzájárulási adó mértéke 2018 januárjában 19,5%-ra mérséklődik tovább, a szakképzési hozzájárulás értéke pedig stagnál, így összességében a bruttó bérre 21 százalék járulékteher rakódik a munkáltató oldalán. Érdemes kiszámolni, hogy milyen típusú foglalkoztatás pontosan milyen költségeket von maga után, hiszen havi szinten munkavállalónként sok tízezer forintot spórolhatunk ezen. 

Míg 2010-ben még 420 000 diák vállalt munkát évente hazánkban, addig ma már csak 170 000, ráadásul a közelmúlt eseménye is megtépázta a bizalmukat. Vajon a béremeléseken, juttatásokon, a nyugdíjasok bevonásán kívül segítheti-e a foglalkoztatási helyzetet a diákmunka?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 300 millió forinttal 2,6 milliárd forintra bővítette a nyári diákmunka programra szánt összeget. Az idén rendelkezésre álló összegből nagyjából 25-30 ezer diáknak tudnak munkát biztosítani a nyári időszakban. A program emellett lehetőséget kínál a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez is.

Nyitottak a cégvezetők a rugalmas foglalkoztatásra egy friss felmérés szerint. A legfontosabb motivációt a hatékonyság növekedése, a vevői igények jobb kiszolgálása, illetve – és ez a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben kulcsfontosságú tényező lehet – a munkavállalói igényeknek való megfelelés jelentheti.

A megszokott, napi 8-órás, hétfőtől péntekig tartó munkaidő mára már kezd „megszokottá válni” a munka világában. Fontos, hogy a munkajog haladjon a korral, és rugalmasan kezelje mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényeit, kövesse a technika nyújtotta lehetőségeket. Egy vezető esetében sokszor nem lehet a hagyományos modellben gondolkodni, a munkajogi szabályozás ezért teszi lehetővé már régóta, hogy kötetlen munkaidőben lássák el a feladataikat. Hasonlóan, egy személyes jelenlétet nem feltétlenül igénylő munkakör (pl. egy bérszámfejtő) esetén kézenfekvő megoldás a távmunka lehetősége.

A munkavállalók egyértelműen imádnák a távmunka lehetőségét és úgy tűnik, a cégek is kezdik látni az előnyöket. Vagy csak a kivételezetteknek van lehetőség? És mitől félnek a menedzserek?

Nem kell csapot-papot hátrahagyva belevágni a külföldi munkakeresésbe: létezik olyan foglalkoztatási forma, amely biztonságosabb, és évtizedek óta alkalmazzák a magyar cégek.

Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia.

A távmunkával járó előnyöket a munkavállalók után a munkáltatók is egyre többen ismerik fel. A kisebb irodatérrel és kevesebb energiafogyasztással járó spórolási lehetőségek mellett az otthoni munkavégzés lehetőségére plusz juttatásként tekintenek a dolgozók – ez különösen igaz az X és Y generáció tagjaira.

Várhatóan 2016. december elsejével nyílik meg a kkv-k számára az a 100%-ban támogatásból finanszírozott GINOP-5.3.2. pályázat, amely 3,1-15 millió Ft értékben támogatja a kis- és középvállalatokat a rugalmas foglalkoztatás bevezetésében és működtetésében.

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.

A munkaerőhiány sokat lendített a munkaerő-kölcsönzési piacon is: tavaly csaknem 20 százalékkal, 125 ezer főre nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma. Immár nem csupán a szezonális munkák során fellépő munkaerőigény kielégítésére, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is egyre gyakrabban a kölcsönzéshez folyamodnak a cégek.

Az elmúlt pár év meghatározó munkaerőpiaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja, ráadásul a munkavégzés hatékonysága is nő.

Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.

Augusztus elsejétől pályázhatnak a vállalkozások a gyakornoki programban pályakezdők támogatására. A vállalkozások 2016. augusztus 1. és 2018. július 31. között adhatják be támogatási kérelmüket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) megjelent "Gyakornoki program pályakezdők támogatására" felhívásra.

A munkavállaló az esetek nagy többségében a munkáltató telephelyén végzi munkáját. Azonban létezik olyan foglalkoztatási forma is, amikor a dolgozó nem a munkáltató telephelyén, hanem tipikusan otthonról vagy más, a munkáltató telephelyétől eltérő helyen tevékenykedik. Magyarországon még kevéssé elterjedt a távmunkavégzés, azonban érdemes megismerkedni az alapvető jellemzőivel. Miben tér el a hagyományos munkaviszonytól? Milyen jellemző sajátosságai vannak? Szakértőnk összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat!

Mindenképpen reformra szorul a nyugdíjrendszer a társadalom elöregedése miatt. A korhatárok kitolása mellett a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munkáltatói nyugdíjprogramok jelenthetik a megoldást a problémára.

A magyar munkavállalók túlnyomó többsége támogatja a távmunka lehetőségét, mivel segít a munka és a magánélet jobb összehangolásában. Ugyanakkor a dolgozók kétharmada úgy véli ez csak kevés pozícióban kivitelezhető.

Lassan kezdenek nyári munkák után vadászni a diákok, ahogy közeledik a vakáció. A nyári diákmunkák előtt azonban érdemes végignézni, mire kell figyelnie a szerződés megkötése előtt a diákoknak és a munkáltatóknak egyaránt. Segítünk.

A gyermek- és munkavállalás összehangolásában jelentős szerepük van a családbarát munkaerőpiaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A magyarországi vállalatok azonban csak elvétve alkalmazzák a gyermekes munkavállalók újbóli munkába állását elősegítő intézményi eszközöket, holott ez nemcsak a munkavállalóknak lenne hasznos, hanem a vállalatok is sokat profitálhatnának belőle az elkötelezett, lojális munkaerő révén - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatásából.

A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. A Randstad elemzése szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.

Több mint százezer azoknak a munkavállalóknak a száma, akik munkaerő-kölcsönzőkön keresztül dolgoznak, jelentős részük betanított munkásként. Az átlagkeresetük tavaly meghaladta a 160 ezer forintot.

Egyre több diák él a lehetőséggel, hogy nyári szünetben, egyetemi tanulmányai alatt releváns szakmai tapasztalatot szerezzen leendő hivatásában, a vállalatoknál. A legtöbb cég már az iskolaévek alatt szeretné megnyerni magának a dolgos fiatalokat.

A nyári szünidő kezdetével diákok tízezrei özönlenek a munkaerőpiacra. Munkavállalásukat nem csupán rengeteg diákmunka-lehetőség segíti, de sok gyakornoki program is rendelkezésre áll. Bármelyik lehetőséget válasszák is, foglalkoztató és diák egyaránt jól jár.

Nem lehet különbség a saját és a kölcsönzött munkavállaló számára biztosított munkafeltételekben és juttatásokban, ha ugyanazt a munkát végzik. Még a kávéautomatához való hozzáférésben is egyenlőségnek kell lennie.

Hatékony és mindkét fél számára előnyös foglalkoztatási forma lehet a munkaerő-kölcsönzés. De nem lehet bármeddig és bárhogyan szerződni a kölcsönzővel, hiszen szigorú szabályok biztosítják, hogy ne lehessen csak az egyszerűség miatt kölcsönzött munkaerővel kiváltani a foglalkoztatottakat. Meddig munkaerő-kölcsönzés, és mikortól színlelet munkavállalás?

Európában 2020-ra a munkavállalók legalább fele rugalmas munkavállaló lesz. 2022-re a munkavállalók legalább 20 százaléka alvállalkozó vagy átmeneti munkaerő lesz. Már most minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan erősödik.

Egyre népszerűbb atipikus foglalkoztatási forma a munkavállalók és a cégek körében a távmunka. Az otthonról dolgozással kapcsolatban azonban komoly tévhitek élnek a dolgozók és a munkáltatók fejében, a melyekkel le kell számolni, hogy hatékony legyen a munkavégzés.

A legtöbb cégnek nem éri meg egész évben foglalkoztatni azokat a munkavállalókat, akikre csak az év bizonyos időszakában van szüksége. Érdemes ezért olyan rugalmas foglalkoztatási formákon gondolkodnunk, amelyekkel törvényesen alkalmazhatunk csak egy szezonális időszakra egy dolgozót. Ezek közül sorolunk fel hármat.

A rugalmas munkavégzés annyit jelent, hogy a munkavállaló képes egymaga döntést hozni a munka feladatainak helyéről, idejéről és hosszáról. Azonban ez nem szívesség sem a munkaadó, sem a munkavállaló részéről, hanem egyre inkább követelmény.

Számos cég életében merül fel a kérdés, hogy az új munkaerővel munkaviszonyt vagy egyéb jogviszonyt, például megbízási szerződést létesítsen. Kérdés, hogyan reagál erre a Munkaügyi Hivatal.

A távmunka motiváltabbá teheti a dolgozókat és csökkentheti a munkahelyi stresszt. Ugyanakkor egy friss felmérésből kiderül, hogy csak a munkáltatók ötöde tartaná jó ötletnek, ha a dolgozók hetente egy napot az irodán kívül töltenének.

A munkavállalók egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is. A végeredményből pedig nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is profitálhat.

A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre.

Immár több mint 120 ezer munkavállaló kóstolt bele a kölcsönzötti létbe, a szakemberek pedig idén is jelentős bővülésre számítanak. Az atipikus foglalkoztatási forma elsősorban a fizikai munkakörökre jellemző.

A nyári hónapokban nagyobb az igény az ún. egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerinti foglalkoztatottakra, akiket a köznyelvben csak „alkalmi munkavállalókként” aposztrofálnak. Azonban itt is tisztában kell lenni a szabályokkal.

Az alkalmanként otthonról vagy egyéb alternatív helyekről történő munkavégzés ugyanolyan hatékony, és számos előnnyel jár mind a cégvezetés, mind az alkalmazottak számára. A hosszú távú távmunkás életformára való átállás azonban alapos előkészítést igényel.

A cégvezetők több mint fele támogatja annak lehetőségét, hogy munkatársai otthonról lássák el feladataikat – derül ki a Profession.hu legújabb felméréséből. Ezzel szemben a gyakorlatban csak minden negyedik vállalatnál létezik ilyen pozíció.

Az atipikus, például részmunkaidőben történő foglalkoztatás aránya nőtt a válság előtti szinthez képest, azonban széles körű alkalmazása továbbra sem jellemző Magyarországon. A nők körülbelül kétszer gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak.

1:1. Manapság ez a megszokott felállás a munkavállaló és alkalmazó viszonyában, kivéve egyes kivételes szakmáknál. Pedig a „megosztott munkavállaló” hatékony és költségkímélő módszer lehetne rengeteg területen.

A nemzetközi tapasztalatok alapján együttműködő partnerünk, a DLA Piper összegyűjtötte azon változásokat és irányvonalakat, amelyek várhatóan meghatározóak lesznek az elkövetkezendő időszakban. Ezen globális trendekből szemezgettük ki azokat, amelyek az elkövetkezendő időszakban várhatóan még inkább előtérbe kerülnek, és egyre több országban határozzák meg a munkaügyi folyamatokat.

Nem zsákutca, hanem az állandó alkalmazás előszobája lehet a munkaerő kölcsönzés. A kölcsönzötti munkavállalás csökkenti a felek ismeretlenségéből fakadó kockázatokat, a legjobbakat egyre többször véglegesítik.