Sokan vállalnak a középiskolai, vagy egyetemi tanulmányaik mellett rövidebb, vagy akár hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy zsebpénzhez jussanak. Azonban mivel legtöbb esetben ez a nyári munkavégzést meríti csak ki, ami általában 1-2 hónapig tart, ilyen rövid idő alatt kevés élettapasztalatra tesznek szert, amely miatt a diák munkavállalók jobban ki vannak téve a munkáltatói visszaéléseknek, szabálysértéseknek.(Ugyanakkor a diákmunka akár a főállás előszobája is lehet!)
Így gyakori eset a fiatalkorú munkaszerződés, vagy bejelentés nélküli foglalkoztatása és ennél fogva akár a bér kifizetetlensége is. „Azonban emellett a munkáltatók sok esetben nem tartják be azokat a szabályokat sem, amelyeket a munkatörvénykönyve a fiatal munkavállalók védelme érdekében eltérően (kedvezményesen) határoz meg” – figyelmeztetett együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán megjelent szakértői cikkében Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit. A szakember szerint ezért a nyári diákmunka szezon közeledtével érdemes áttekinteni a vonatkozó szabályozást.
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.
Mikor létesíthet munkaviszonyt a fiatal munkavállaló?
Ennek eldöntéséhez a fiatal munkavállaló fogalmát érdemes tisztázni, vagyis azt, hogy ki minősül fiatal munkavállalónak. Az Mt. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek egyéb polgári jogi jogviszonyokban történő foglalkoztatására. Továbbá kimondja azt is, hogy munkavállaló csak az lehet, aki tizenhatodik életévét már betöltötte. A fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez azonban feltételként rögzíti a jogszabály azt is, hogy a szülő hozzájárulása szükséges hozzá. Ez a tizenhat és tizennyolc év közötti munkavégzés feltételeként elegendő is. Azonban a tizenöt és tizenhat éves kor közötti munkavégzésnek már több feltétele van, miszerint elengedhetetlen, hogy a fiatal nappali rendszerű képzésben folytassa tanulmányait, valamint hogy csak a hivatalos tanulmányi szünetekben vállaljon munkát. Ezen felül a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Az Mt. a munkaszerződést kizárólag írott formában fogadja el, és nincs ez másképp a fiatal munkavállaló esetén sem. Tehát a munkaszerződést ebben az esetben is írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató kötelezettsége.
A munkaszerződés tartalmi elemeit is az Mt.- ben foglaltak alapján kell meghatározni, ezért tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, rendelkezni kell arról, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre (itt a diákmunka határozott időtartamú szerződést feltételez), valamint ki kell kötni a munkavégzés helyét is. Ezen kívül a munkabért meghatározó munkaidő hosszát is fontos meghatározni a szerződésben, amellyel kapcsolatban jó tudni, hogy fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Amennyiben munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, akkor lényeges szempont az is, hogy a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni. Továbbá a négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, és legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt is kell biztosítani, ami szintén eltérő szabályozás a felnőtt munkavállalókra vonatkozó szabályokhoz képest. Természetesen a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.
A munkáltatók számos esetben elkövetik azt a hibát, hogy úgy kötnek munkaszerződést a 18. életévét még be nem töltött személlyel, hogy arról hiányzik a szülői hozzájárulás. Az Mt.- nek pedig egyértelmű szabályozásai közé tartozik, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
A fenti szabályok szerint tehát tehát a 16. életévét betöltött személy az Mt. szerint ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, azonban a megkötött munkaszerződés mégis csak abban az esetben érvényes, ha a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát is tartalmazza.
Amennyiben cselekvőképtelen, azaz 14. életév alatti fiatalkorú vállal számára megengedett munkát (pl. sporttevékenység, vagy modellkedés), abban az esetben nem elég a szimpla hozzájárulás, hiszen a munkavállaló ebben az esetben nem írhat alá munkaszerződést, ezáltal azt helyette kizárólag a törvényes képviselő kötheti meg.
Eltérő szabadságra vonatkozó szabályok
Az éves szabadság nem csak a felnőtt munkavállalót, hanem a diákmunkáját töltő fiatal munkavállalót is megilleti. Ez alap és pótszabadságból tevődik össze, melyből az alapszabadság éves 20 nap. Ehhez évi 5 munkanap pótszabadságot kell hozzá számolni, amennyiben a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét. Amennyiben a munkaáltató kevesebb, mint egy évet foglalkoztatja a fiatalt, abban az esetben az összesen megállapított éves szabadság időarányos részét kell kiadnia. Amennyiben a munkavállalás rövidsége miatt a szabadság mégsem kerül kiadásra, akkor a munkaviszony befejezésekor pénzben kell azt megfizetni. Vagyis ha a fiatal csak a nyári szünetre vállal munkát, akkor a kettő hónapra járó 4 nap munkabért is meg kell fizetni számára, szabadságmegváltás címén.
