A lakosok arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalékot) az állami nyugdíjrendszer fogja biztosítani a számukra. Spanyolországban a legmagasabbak az ezzel kapcsolatos elvárások (64 százalék), míg Indiában a legalacsonyabbak (25 százalék). Az Egyesült Államokban élők a nyugdíjaskori jövedelmük 43 százalékára számítanak a társadalombiztosítástól, és egyéb állami juttatásokból – derült ki a nemzetközi Aegon csoport együttműködésében jelent meg egy új kutatásból.
„Az emberek egyre tovább élnek, és a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre többe kerül az államnak, a munkáltatónak és az egyénnek is” – mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. „A jövő nyugdíjasainak biztonságát megoldani közös feladat. Erre egyedül egyik fél sem lesz képes. Mivel óriási a nyomás az állami társadalombiztosítási rendszereken, a kutatásban azt is megkérdeztük, hogy az államnak milyen lépeket kellene tennie az egyre növekvő kiadások fedezésére, és a legtöbben érzik, hogy reformokra lenne szükség” – mondta. A válaszadók 31 százaléka szerint az államnak növelnie kellene a társadalombiztosítási juttatásokat, részben az adók emelésével, anélkül, hogy az egyéni kifizetések értéke csökkenne; 15 százalékuk szerint az államnak csökkentenie kellene a kiadásokat a juttatások csökkentésével, az adók emelése nélkül; és 27 százalék szerint az államnak az előző kettő megoldás vegyítésével kellene kezelnie a helyzetet.
A kutatásban vegyes kép rajzolódott ki a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos nézetekről, hiszen ez hatással van a juttatásokra való jogosultságra, ellensúlyozandó a hosszabb várható élettartammal járó magasabb kiadásokat. Világszerte a megkérdezettek mindössze 20 százaléka ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, míg az Egyesült Államokban kissé másképp vélekednek, ott 32 százalék ért egyet a nyugdíjkorhatár emelésével.
Elkerülhetetlen a megtakarítások növelése
„A nyugdíjas évekre takarékoskodni elengedhetetlenül fontos mindenkinek. A nyugdíjra való felkészülés kulcsa a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása, és a kellő időn át történő rendszeres takarékoskodás” – mondta Horváth Gyula. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka véli úgy, hogy jó úton jár a nyugdíjjal kapcsolatos jövedelmi céljai elérésében.
A megtakarítási szokások terén a kutatásból kiderült, hogy világszerte a munkavállalók mindössze 38 százalékát teszik ki az ún. „rendszeres megtakarítók”, akik rendszeresen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és 23 százalékra tehetők az „alkalmi megtakarítók”, akik időnként tesznek félre valamennyit erre a célra.
A kutatás egy fontos lehetőséget tárt fel a munkáltatói nyugdíjprogramokkal kapcsolatban. A munkavállalók automatikus beléptetése munkáltatói nyugdíjprogramba a megtakarítással nem rendelkezőket elindíthatja a rendszeres megtakarítások irányába. A kutatásban résztvevők 65 százaléka tartja nagyon, vagy valamelyest vonzónak az éves jövedelem 6 százalékát kitevő levonás mellett a munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus csatlakozást.
A rugalmas nyugdíjba vonulásé a jövő
„Az emberek úgy számolnak, hogy 20 évet fognak leélni nyugdíjasként, de a valóságban ez az idő ennél hosszabb is lehet. A várható élettartam növekedésével hosszabb idejű munkavégzésre lesz szüksége az egyénnek a nyugdíjas évek megfelelő finanszírozásához” – mondta Horváth Gyula. Sok munkavállalónak a nyugdíjazás a teljes munkaidős elfoglaltság helyett részmunkaidős foglalkoztatást jelenthet. Másoknak egy más szerepkörben való helytállást, vagy a meglévő munkájuk folytatását. A nyugdíjazás hagyományos értelmezése, miszerint valaki egyik napról a másikra abbahagyja a munkát, hamarosan idejétmúlt fogalommá válik.
A munkáltatók azonban nem mindenben tudnak megfelelni azoknak az új elvárásoknak, hogy a munkavállalók tovább tudjanak dolgozni, és fokozatosan nyugdíjba menni. A munkavállalók 58 százaléka szerte a világon nagyon vagy különösen fontos lehetőségként tekint a fokozatos nyugdíjba vonulásra, miközben csupán 28 százalék mondta, hogy a lehetőség számukra nyitva áll.
Azoknak a válaszadóknak az 57 százaléka, akik nyugdíjasként is dolgozni szeretnének, legfőbb okként az aktív életmód és a szellemi frissesség megőrzését jelölték meg, 37 százalék szereti a munkáját, és 70 százalék pedig jövedelmi és megtakarítási megfontolásokból tenne így.
