A Randstad tanulmánya szerint a munkaképes lakosság fogyása 2050-ig nagyon súlyos munkaerőhiányhoz vezethet. Az elemzés szerint 2030-ra már a világ 27 országa, köztük Magyarország is öreg társadalommá válik, minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét, míg 2050-re már világszinten is a lakosság 18 százaléka, azaz minden hatodik ember tartozik majd ebbe a korosztályba. Ez azt jelenti, hogy az évszázad közepére 2010-hez képest megduplázódik az idősek népességen belüli aránya, miközben 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme a megelőző 15 évhez képest felére esik vissza. Így 2030-ra az Európai Unióban mindössze 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember eltartása, az évszázad közepére pedig Európa lesz a legöregebb régió, és a nyugdíj a GDP 15 százalékát fogja kitenni. „Már most érezhető a társadalom elöregedésének negatív munkaerő-piaci hatása – erre ráerősítenek a migrációs egyenleg felborulása, valamint a szakképzés ellentmondásai is –, 2050-re azonban sokkal súlyosabb problémát fog jelenteni. Érdemes felkészíteni a változásokra a munkaerőpiacot olyan intézkedésekkel, melyek hosszú távon megoldást jelenthetnek a nehézségekre – mutatott rá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. – A magyar versenyképesség megőrzése érdekében rövid távon is szükség van például a környező országokhoz képesti bérolló összébb zárására.” (A hazai gyártó nagyvállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. Az utóbbi hetek friss kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy a képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.)
Középtávon a migráció akadálymentesítése, a szabad munkaerő-áramlás, valamint a foglalkoztatási mutatók javítása, a részvételi arány növelése – így az idősek, nők és friss diplomások bevonása – segíthetik az egyensúly helyreállítását, hosszú távon ugyanakkor szükség van a termelékenység és a munka hatékonyságának növelésére.
A rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást a kialakuló munkaerőhiánnyal szemben azáltal, hogy növelik a cégek hatékonyságát: a vállalatok gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, emellett lehetőségük nyílik arra, hogy véglegesítés előtt felmérjék a munkaerő képességeit, így hosszú távon a legrátermettebb munkatársakat alkalmazzák. „Rugalmas foglalkoztatási forma minden olyan munkaviszony, amelyet nem hagyományos, határozatlan idejű szerződés szabályoz, így ide tartozik például a határozott idejű szerződés, az önfoglalkoztatás vagy a munkaerő-kölcsönzés” – magyarázta Baja Sándor.
Európa legtöbb országában a munkavállalók mintegy 20-30 százaléka dolgozik rugalmas foglalkoztatásban, a legelterjedtebb a mediterrán országokban, Hollandiában és Lengyelországban. Ugyanakkor, amíg Hollandiában és Németországban az atipikus foglalkoztatás minden típusa növekedést mutat a stabil gazdaságnak, valamint az intézményi háttérnek köszönhetően, addig Kelet-Európában és a mediterrán térségben visszaesés figyelhető meg. „Ebben a régióban ugyan hagyományosan magas volt az önfoglalkoztatók száma, de elsősorban a hanyatló ágazatokban, így a mezőgazdaságban és kiskereskedelemben. Spanyolországban pedig az építőipari boom megállása hozta magával a határozott idejű szerződések visszaesését” – emelte ki a Baja Sándor. (A fiatalok szerint viszont az a gond, hogy irreális elvárásokat támasztanak a cégek.)
Rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatás terjedését
A határozott idejű szerződés a fiatalok munkaerőpiacra való bekapcsolódását is segíti: a diákok a tanulmányaik mellett ugyanis nem tudnak állandó állást vállalni, tapasztalatszerzésre ugyanakkor kiváló lehetőséget jelent egy átmeneti pozíció. „Az Európai Unió országaiban átlagosan 17 hónapra szól egy ilyen megbízás, ugyanakkor a szerződések 70 százaléka az 1 éves időtartamot sem éri el” – jegyezte meg Baja Sándor.
A munkaerő-kölcsönzés a munkanélküliségi spirálból való kikerülésben játszik fontos szerepet: a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ugyanis sok országban képzésben is részesítik a munkavállalókat, akik így a szerződésük lejárta után is könnyebben el tudnak helyezkedni. Jellemzően a piac egyik igen jól szabályozott szegmensét adják, és minőségi munkalehetőséget jelentenek. Európában folyamatosan nő a kölcsönzött munkaerő száma: 2012-ről 2013-ra 7,9 millióról 8,7 millió főre emelkedett. „A rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatási formák terjedését, így a feketegazdaság visszaszorítását. Kimutatták ugyanis, hogy minél szigorúbb a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, annál népszerűbbek más foglalkoztatási formák, köztük a be nem jelentett munka” – emelte ki az ügyvezető.
