Az európai munkavállalók szerint hatékonyabb, gyorsabb munkavégzés lehetséges, ha az alkalmazottak korlátlan internet-hozzáférést kapnak számítógépükön, mobiltelefonjukon, és ha szabadabban oszthatják be munkaidejüket. A Samsung megbízásából végzett kutatás szerint az európai munkavállalók egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is. A végeredményből pedig nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is profitálhat.
A legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy a 9-től 5-ig tartó munkaidőnek vége, hiszen manapság egyre inkább összemosódik a munkával töltött idő és a privát életünk. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett 4500 európai munkavállaló 75 százaléka intézi személyes ügyeit munkaidőben, és körülbelül ugyanennyien munkaidőn kívül végzik el irodai teendőik egy részét. Érdekesség, hogy a munkavállalók közel fele szerint azáltal, hogy megválaszthatják, mikorra essenek a munkaórák, nem csak sokkal több feladat elvégzésére képesek egy adott időn belül, de a személyes teendőiket is hatékonyabban tudják elintézni. (Egyébként egyre több cég döbben rá a távmunka előnyeire.)
A megkérdezett vállalatok hasonló tapasztalatokról számolnak be: ha teljes ellenőrzésük alatt tartják, hogy mikor mit csinálnak a munkatársaik, a munka eredményessége ellen dolgoznak. Ha engedik, hogy a munkaidejüket a nekik tetsző módon összehangolják, sokkal hatékonyabban végzik el a feladataikat.
A válaszadók közel fele saját telefonját munkahelyi feladatok elvégzésére is használja, cserébe pedig egy részük személyes ügyeit céges telefonról intézi, így ez az összemosódás komoly IT biztonsági kérdéseket is felvet. A számok is igazolják, hogy a megkérdezettek több mint negyede – elsősorban a 18 és 34 év közöttiek – használta már saját készülékét arra, hogy egy, a cégük által blokkolt oldalhoz hozzáférjen, és azon keresztül dolgozzon. A vállalaton belüli adatvédelmi kérdésekkel már az Európai Unió is foglalkozik: a legújabb adatvédelmi rendelettervezet például azt javasolja, hogy legfeljebb 100 millió euróig, vagy a vállalat forgalmának legfeljebb 5 százalékáig legyen büntethető az, aki megszegi az uniós vállalati biztonsági szabályokat.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a trendek alapján kivehető munkavállalói magatartást és a vállalati érdekeket érdemes közös nevezőre hozni, amelyhez a technológia adhat segítséget. Célszerű olyan üzleti gyakorlatot megvalósítani, amelyben a munkavállalók teljesítményét nem a ledolgozott munkaórákban mérik, hiszen a munkavállalók és a cégek is profitálhatnak a szabadabb, rugalmasabb munkavégzésből, a technológiák használata pedig a megfelelő platformon ellenőrizhető.
