Atipikus foglalkoztatás cikkek
Van út az alkalmazáshoz a munkaerő-kölcsönzésből
Friss adatok szerint folyamatosan nő azok aránya, akik kölcsönzött munkavállalóból állandó állományban lévővé válnak. A munkaerő-kölcsönzés tehát úgy tűnik, valóban segíti a cégeket és a munkavállalókat is.
Munka Törvénykönyve: semmi sem változott?
Két éve lépett érvénybe az új Munka Törvénykönyve, amely lényegesen egyszerűsítette a rugalmas foglalkoztatási formákat. Egy friss felmérés szerint a cégvezetők többsége nem észlel könnyebbséget a szabályozás megváltozása miatt – igaz a legtöbben nem is alkalmazzák az új lehetőségeket.
Mire ügyeljünk, ha behívjuk a munkavállalót?
Legfeljebb napi hatórás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony.
A válság igazi nyertese
Nem a mezőgazdaság, nem a bankszektor és nem Kína volt a gazdasági válság nagy nyertese, hanem az atipikus foglalkoztatás. A rugalmas munkavégzésben új utakat nyitott a technológia fejlődése, a cégek költségcsökkentési törekvései, az Y generáció szabadságvágya és az egyébként foglalkoztatási szempontból rigorózus nyugati államok lazuló szabályozása is.
Már a munkavállalók sem félnek a kölcsönzéstől
Habár a Munka Törvénykönyvének tavaly életbe lépett változásaival komolyan megváltoztak a munkaerő kölcsönzés szabályai, a tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.
Tisztességes céget is magával ránthat a csaló munkaerő-kölcsönző
Az irreálisan olcsó munkaerő igénybevétele egy munkaerő-kölcsönző cégtől komoly kockázatokat hordoz, mivel az alacsony vállalási ár arra is utalhat, hogy a vállalkozás nem fizeti meg a közterheket és az áfát alkalmazottjai után.
Már közel a nap, amikor a főnök is végleg elhagyja az irodát
Hamarosan többségbe kerülnek a távmunkások azokkal szemben, akik még mindig nap mint nap az irodában robotolnak. Egy friss felmérésből kiderül, hogy a cégek felénél ez már most is reális opció.
Nincsenek kirekesztve a kisgyermekesek
A nem dolgozók jelentős része Magyarországon a kisgyermekes rétegből kerül ki. A Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja, hogy a szülőket képességeiknek és igényeiknek megfelelő álláshoz, a programhoz csatlakozó cégeket pedig felmért, munkaerő-piaci profillal rendelkező munkaerőhöz segítse.
A munkavállalóknak sincs ellenére a munkaerő-kölcsönzés
A munkakeresők körében ma Magyarországon még mindig félelem és bizalmatlanság övezi a munkaerő-kölcsönzést, pedig a munkáltatók között egyre népszerűbb. Most egy felmérés azt mutatja, hogy a dolgozók is érzik, kölcsönzött munkavállalónak lenni egyáltalán nem jelent hátrányt.
Gazsi Attila kapta a Magyar Gazdaságért Díjat
A rangos elismerés odaítélésében komoly szerepet játszott a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének ösztönzésében, ezen belül is kiemelten az atipikus foglalkozatás, mint a nemzetgazdaságot sújtó munkanélküliség felszámolásának egyik lehetséges eszköze fejlesztéséért tett hatékony és eredményes fáradozása.
Boldogabb dolgozó kevesebb pénzért?
A hazai vállalatok jelentős része tájékozatlan és bizalmatlan az atipikus foglalkoztatással szemben, pedig a munka és magánélet egyensúlyának kialakításával küzdő munkavállalók hálásak lennének a lehetőségért, amely hatékonyságban busásan megtérül a munkaadónak is.
Versenyhátrányt jelent a munkaerőpazarlás
Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. A 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalók helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.
Könnyű megtalálni a kiskapukat a Munka Törvénykönyvében
Az új Munka Törvénykönyve még hatályba lépése után is felvet gyakorlati kérdéseket, abban azonban már most konszenzus van, hogy könnyű megtalálni a kiskapukat az új szabályozásban – derült ki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett IX. Magyar Munkajogi Konferencián, amelyet ezúttal „Szabályozás után, gyakorlat előtt” címmel rendeztek meg. A konferencián többek között szóba került a diszkrimináció tilalmában található kibúvási lehetőség, a kollektív szerződések szélsőséges kitágításának módjai, valamint a felmondási tilalmak változásai is.
Foglalkoztatás - Lehet másképpen is
A folyamatos változások közepette nem könnyű megtervezni, hogy hosszabb távra hány alkalmazottra lehet szüksége a vállalkozásnak, vagy aktuálisan hány ember fizetését bírja el a cég büdzséje. Érdemes számba venni azokat a konstrukciókat, amelyek révén talán megtalálható az optimális megoldás. A júliustól hatályos munka törvénykönyvében pedig új foglalkoztatási formák is megjelennek.
Rugalmasan minden szinten
Bármennyire igyekszik is egy cég rugalmasan megfelelni a gazdasági és jogi környezet kihívásainak, ha a működésének feltételeit meghatározó szervezet ehhez nem igazodik, az rontja a reakciók hatékonyságát, de akár meg is akadályozhatja a változásokhoz való gyors igazodást.
A bér csak a nyomorgásra lesz elég
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint sokan elveszíthetik a munkájukat, a bérek csak a létminimum alatti nyomorgásra lesznek elegek, a felülvizsgálatok után dolgozni küldött tízezreknek pedig esélyük sem lesz arra, hogy foglalkoztassák őket, ha kormány a jelenlegi formájában fogadja el a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló rendeletet. Bár a kormány célja, hogy növelje a foglalkoztatottságot, a támogatások csökkentésével az ellenkező hatást fogja elérni.
Többen dolgoznak, de ugyanannyian vannak munka nélkül
A 2012. február-áprilisi időszakban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csaknem két éve tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor stagnál a munkanélküliség, a munkanélküliek létszáma 496 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
Ilyen lesz a jövő irodája
A csökkenő népesség, valamint az alternatív munkaállomások és módszerek (pl. távmunka) elterjedése eredményezhetik azt, hogy a tradicionális irodák végnapjaikat élik?
Spórolhat a munkaadó
A 2005-ben bevezetett, eredetileg pályakezdőknek szánt Start programcsalád korra vagy élethelyzetre való tekintettel segít bizonyos rétegek elhelyezkedésében.
Pályázatok révén lehet előre lépni
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség idén januárban egyszerre négy, EU-forrásból finanszírozott pályázati felhívás-tervezetet tett közzé társadalmi véleményezésre. Ezek a rugalmas munkahelyek kialakítását, a vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátási szolgáltatások létrehozását, a rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatását, illetve alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozásának támogatását célozták.
Foglalkoztatás: van más megoldás is
Egyre népszerűbbek a rugalmas munkavégzési lehetőségek, amivel amellett, hogy nő a cég eredményessége, a munkavállalók is elégedettebbek, ráadásul a foglalkoztatottság is bővül. Legalábbis ezt támasztja alá számos, az utóbbi időben készült felmérés is.
Jó-e, ha kikölcsönöz minket a munkahelyünk?
Bár még csak az év elején járunk, már látszik, hogy a koncentrált krízis-körök legfeljebb a stagnálás lehetőségét adják a hazai munkaerő-kölcsönzők számára. A nyáron életbe lépő új Mt. növeli a mozgásterüket, azonban a sok, utolsó pillanatban meghozott, munkavállalói jövedelmeket érintő szabályozás arra kényszeríti a kölcsönbe adó vállalkozásokat, hogy kivárják a szolgáltatást igénybe vevő cégek reakcióját.
Kölcsönben bízhatnak a magyar munkavállalók?
A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett.
Hogy kerüljük el az elbocsátást?
Szemben a hagyományosnak mondott, teljes munkaidős, határozatlan idejű alkalmazással, az atipikus foglalkoztatási formák olcsóbbá, rugalmasabbá tehetik a foglalkoztatást, alkalmazásukkal a kkv-k sok esetben akár a létszámcsökkentéstől is megmenekülhetnek.
Ettől nő majd a foglalkoztatás
A foglalkoztatás növelése a jövő évi költségvetésnek is kiemelten fontos eleme, a büdzsében megjelenő intézkedésekkel a tervek szerint egyúttal egy jövőbe mutató gazdálkodási rendszer alapját is letennék. A támogatott foglalkoztatás növelheti a foglalkoztatottak számát.
A főnöknek is lehet jó, ha nem járnak be az alkalmazottak
A távmunka egyaránt jó a munkáltatónak és munkavállalónak. Az utóbbi években Európa szerte egyre népszerűbb a távmunkás foglalkoztatás, aminek terjedését az Európai Unió is támogatja.