Magyarországon komoly problémát jelent az alacsony munkaerő-piaci aktivitás; e tekintetben hazánk az EU-országok között Málta után az utolsó helyen áll. A nem dolgozók jelentős részét nálunk a kisgyermekes szülők alkotják; ezzel a statisztikával pedig egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol ennek a társadalmi rétegnek a foglalkoztatottsága több mint huszonöt százalékkal elmarad a gyermek nélküli vagy már idősebb gyermeket nevelő szülőkétől.

A leggyakrabban felmerülő problémák egyike, hogy a cégek az esetek nagy többségében nem tudják kezelni a kisgyermekes munkaerőt. Bizalmatlanság övezi a szülőt az esetleges távolmaradás, így az elvégzett munka mennyiségét és minőségét illetően. Szűkösek ezenkívül a pénzbeli juttatások, és nem áll rendelkezésre elegendő férőhely a bölcsődékben, illetve az óvodákban. Mindezeken kívül pedig nem hanyagolható el a hazai családmodell „üzenete” sem, amely az édesanyák nagy részét otthon maradásra készteti, az apák esetében pedig a gondolatát is elveti annak, hogy ők legyenek otthon a gyerekkel az első időszakban.

Állás a kívül rekedteknek

A MuKi célja, hogy a szülőket képességeiknek és igényeiknek megfelelő álláshoz, a programhoz csatlakozó cégeket pedig felmért, munkaerő-piaci profillal rendelkező munkaerőhöz segítse. A munkaközvetítésen kívül a csatlakozott szülők személyiségfejlesztő tréningeket, nyelvi és informatikai képzéseket, illetve személyes és csoportos tanácsadást vehetnek igénybe. A cégek számára a program ingyenes munkaközvetítést, illetve tanácsadási szolgáltatást nyújt.

A MuKi jelenleg több mint háromszáztíz munkáltatóval van folyamatos, aktív kapcsolatban; tőlük érkeznek az állásajánlatok, illetve ők keresik fel a programot, ha – elsősorban atipikus foglalkoztatással – munkaerőre van szükségük. A MuKi eddig több mint kétszáz szerződéssel rendelkező szülőt számlál, az ügyfélkör pedig folyamatosan bővül; további hatszáz-hatszázötven érdeklődő fontolgatja a csatlakozást.

Jelentős kedvezmények

Az alábbi példa jól szemlélteti, miért is jár jól egy vállalat a kisgyermekes szülő foglalkoztatásával. A cégnek 100 ezer forint bruttó összegig a gyesről, gyedről visszatérő kismama után nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a képzési hozzájárulást; ez összesen 28,5 százalék adókedvezményt jelent – bruttó 100 ezer forintig tehát 28 500 forint adókedvezmény jár a teljes munkaidőben foglalkoztatott kismama után, a 100 ezer forintot meghaladó bérnek pedig csak az arányos része után kell adót fizetni. Ha a kismamát nem teljes állásban veszik fel, akkor a kedvezmény mértéke a munkaórák számával arányosan csökken, tehát például a hatórás foglalkoztatás kedvezményplafonja bruttó 75 ezer forint, és az ahhoz tartozó támogatás összege 21 375 forint. (Itt olvashatja a frissen életbe lépő szabályozást a gyessel, gyeddel kapcsolatban.)

Ami ingyenes, az gyanús

Sajnos, a magyar társadalom hozzáállására jellemző az, hogy az ingyenes szolgáltatásokat – sok esetben érthető módon – fenntartásokkal kezeli; így viszont nehezebb a jó célt szolgáló, például uniós pénzből megvalósuló (ezért ingyenes) programok népszerűsítése is. Ilyen tapasztalatok születtek a MuKi-ban is; személyes kapcsolattartásra, sikeres rendezvényekre és felkészült résztvevőkre volt szüksége a MuKi-nak is ahhoz, hogy mind a szülők, mind a cégek bizalommal forduljanak felé. Szerencsére az eredmények önmagukért beszélnek.

A Vodafone telekommunikációs partnercége például úgy érzi, jól jár a MuKi-val, hiszen a program által nyújtott munkaközvetítési szolgáltatással a cég komoly összegeket spórol meg. Perényi Beáta, a SOSE-SE értékesítési vezetője szerint a megfelelő ember megkeresése és megtalálása hetekbe telik; az önéletrajzok válogatása, a behívás és a személyes interjúk nagyon sok időt elvisznek.

Tipikus szülői kompetenciák: Miben jobbak a kisgyermekes szülők?

Sokszor érzik azt a kisgyermekes szülők, hogy az otthon töltött idő alatt „mindent elfelejtettek”. Számos olyan tulajdonság alakul ki vagy erősödik meg azonban ez alatt az időszak alatt, amit a munkahelyen is ki lehet aknázni. Ezeket a kompetenciákat érdemes tehát figyelembe vennie a munkáltatónak, mielőtt rögtön elutasítja a családos munkaerőt. „Szervezőkészség, rugalmasság, alkalmazkodó készség, kommunikáció – ezek azok a tulajdonságok, amelyek megerősödtek bennem az elmúlt három évben. Mindegyik nagyon jól használható – mondja Gönczi Melinda, a projekt egyik elhelyezett kismamája, aki jelenleg telemarketinges asszisztensként dolgozik a Vodafone egyik partnercégénél. – Akinek kisgyermeke van, az jobban ragaszkodik a munkájához, hiszen ha családom van, már nem csak rólam van szó; keményen kell dolgozni, hogy elégedettek legyenek velem, én pedig elégedettebb tudok lenni a munkámmal, és hálás vagyok, ha megkapom a számomra szükséges feltételeket hozzá.”

Állásbörze szeptemberben

Azokat a cégeket, illetve szülőket, akik erre a bizalomra nyitottak, szeretettel várja a Munka kisgyermekkel program soron következő eseménye, a 2013. szeptember 17-én megrendezésre kerülő, mintegy két-háromszáz főt váró MuKi-állásbörze. Az egész napos keres-kínál ideje alatt a szakmai vitafórumon lehetőség nyílik a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését érintő hátráltató és motiváló tényezők átbeszélésére, illetve az IFKA Kft. nemzetközi távmunka–tapasztalatokat összegyűjtő programjának, a MICROPOL-nak az angol nyelvű szakmai napján való részvételre is. A rendezvényeknek a Magyar Iparszövetség ad otthont.