Nem zsákutca, hanem az állandó alkalmazás előszobája lehet a munkaerő kölcsönzés. A kölcsönzötti munkavállalás csökkenti a felek ismeretlenségéből fakadó kockázatokat, a legjobbakat egyre többször véglegesítik.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A munkaerő-kölcsönzés hagyományosan az igények gyors változásának követésére jött létre, és elsősorban a munkaadóknak biztosított a rugalmasságból fakadó előnyöket. Ebből is ered, hogy a kölcsönzötti munkaviszonyra sokszor eltérően tekintenek a munkavállalók és a munkaadók. A munkavállalók egy része ódzkodik a kölcsönzötti léttől, attól tartva, hogy átmeneti munkához jut, és ráadásul akár hátrányos megkülönböztetésben is részesülhet. Ez azonban távolról sincs így.” - mondta a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Job Kft. ügyvezetője, Dobár Attila. “A kölcsönzöttek ma már ugyanolyan munkavállalói körülmények és feltételek között dolgoznak, ugyanazokban a juttatásokban részesülnek, mint a cég által munkaszerződéssel alkalmazott társaik. Szó sincs tehát arról, hogy a kölcsönzött munkatársak másodrendű munkavállalók lennének.”
Kép:PP archív
Kevesebb a kölcsönzött, ez stabilitást jelent
A CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) legutóbbi, 2009-es világméretű felmérés szerint munkaerő-kölcsönzés keretében az Európai Unióban a munkavállalók 1,5%-át foglalkoztatják, míg Magyarországon ez az arány 1,2%. Ezek a számok a munkaképes lakosság arányában és nem az összes foglalkoztatott arányában értendők. Amennyiben a foglalkoztatottak arányában nézzük, az arány az EU-ban és Magyarországon közel azonos, 2,6%-körül mozog. Az elmúlt három év kölcsönzött munkavállalói létszámcsökkenését épp az okozta, hogy a cégek helyzetük stabilizálódásának eredményeképpen elkezdték állományba venni az addig kölcsönzött munkavállalókat.
A munkaerő-kölcsönzés feltételrendszerét a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza. Ez is oka annak, hogy ez az atipikus foglalkoztatási forma egyre szélesebb körben terjed. Elsősorban a nagyobb nemzetközi cégek élnek előszeretettel a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével. A kölcsönzés lehetővé teszi számukra a náluk dolgozók jobb megismerését, képességeik és elköteleződésük felmérését. (Erre lehetnének alkalmasak például a személyiség tesztek is, ilyet azonban tilos csináltatni a jelöltekkel!) Könnyebbé válik a döntés, a legjobbakat jó eséllyel véglegesítik. Jó néhány nemzetközi vállalat rugalmasan kezeli a kérdést, és ha üres pozíció adódik, elsősorban a kölcsönzöttek közül választ munkatársat. Ilyenkor azok kerülnek előnybe, akiket a munka során már megismertek. Mindkét fél számára a kölcsönzés egyfajta meghosszabbított próbaidőként működik: kölcsönös lehetőséget nyújt egymás jobb megismerésére, az igények és a lehetőségek feltérképezésére.
“A fehérgalléros kölcsönzötti munkavállalás távolról sem zsákutca, hanem az állandó foglalkoztatás előszobája. Ezzel a lehetőséggel különösen a fiatal diplomásoknak, a pályakezdőknek érdemes élniük, hiszen kisebb kockázattal és még nem a végleges elköteleződés szándékával tudják magukat kipróbálni és az adott céget megismerni. Ez pontosan illeszkedik ahhoz a trendhez, miszerint a mai fiatalok nehezebben kötelezik el magukat. A nálunk évente megforduló több száz fiatal diplomás példája a legjobb bizonyítéka annak, hogy érdemes kölcsönzött munkaerőként munkába állni, hiszen a kipróbálás gyakran megnyitja az utat az állandó munkaszerződések megkötése előtt. Ezért is nevezik ezt “Try and Hire” módszernek is.” - mondta Dobár Attila.
