A magyar vállalatok 69 százaléka számolt be arról, hogy a rugalmas munkavégzési lehetőségeknek köszönhetően nőtt a termelékenységük, valamint 61 százalékuk szerint ez közvetlen bevétel növekedést is eredményezett - állapította meg felmérésében a Regus. Az atipikus foglalkoztatás sokszor a munkavállaló érdekeivel is megegyezik, hiszen sok olyan - például alacsony képzettségű, megromlott egészségi állapotú - embernek ad lehetőséget az elhelyezkedésre, akik számára a hagyományos foglalkoztatási forma megoldhatatlan. Gyakran részesítik előnyben az otthoni munkát például a gyermekes anyák.
A szellemi munkát végzők többsége is szívesebben marad távol az irodától, élvezve a nagyobb szabadságot, ami akár azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre több munkavállaló számára is dolgozzon. Egy felmérés szerint akár a fizetésük egy részéről is hajlandók lemondani, ha otthonról dolgozhatnak. A kerekesszékes emberek számára is általában előnyösebb az otthoni munkavégzés.
Boldogabb dolgozók
Mark Dixon, a Regus vezérigazgatója szerint „a technológia fejlődése, valamint a munkavállalók kiegyensúlyozottabb időbeosztásra vonatkozó elvárása azt mutatja, hogy a rugalmas munkavégzés már nem kivétel, hanem elfogadott minta." Ezt bizonyítja az Ipsos felmérése is, mely szerint a világon minden ötödik alkalmazott (17%) távmunkában tevékenykedik: 7 százaléknyian naponta folyamatosan jelentkeznek be otthonukból, míg további 10 százaléknyian ennél ritkábban (esténként vagy hétvégenként) dolgoznak online módon. Magyarországon ennél kevésbé elterjedt a távmunka, mindössze a foglalkoztatottak 3 százalékát érinti.
Az Ipsos szerint a távmunka közvetlen anyagi előnyt jelent a cégeknek is, mivel kevesebb helyben dolgozó munkavállalóval kisebb irodát is elég fenntartani, ami azonnali megtakarítást eredményez. Persze ez sincs ingyen: a munkáltatónak a távmunkások rendelkezésére kell bocsátania a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, például számítógépet, internetkapcsolatot. A munkáltatók egy része azért ódzkodik a távmunkától, mert attól tart, hogy felügyelet nélkül az alkalmazottak nem dolgoznak megfelelően. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez egyáltalán nincs így. A szabadon beosztott idő és az önállóság hatékonyabbá és elégedettebbé teszi a dolgozók jelentős részét, akik így jobb minőségű munkát végeznek, s így akár kevesebb dolgozóval több feladat is elvégezhető.
Ezt támasztja alá a Regus felmérése is, mely során a hazai válaszadók 58 százaléka arról is beszámolt, hogy sokkal energikusabbnak és motiváltabbnak érzi magát a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően, ami magyarázatot adhat a megnövekedett produktivitásra is. A rugalmas munkavégzés jobb munkamorált és egészségi állapotot is eredményez, amely fontos szerepet játszik a tehetségek megőrzésében is, hiszen ezzel az eszközzel a vállalatok jutalmazhatják értékes munkatársaikat.
A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek 42 százaléka többet dolgozik utazás közben, mint korábban, 54 százalék szerint cégénél a munkavállalók egészségesebbnek érzik magukat a rugalmas munkavégzési lehetőségnek köszönhetően, 66 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fog azoknak a száma, akik karrierjük bizonyos szakaszában, részmunkaidőben dolgoznak majd. „Az ilyen munkatársak kisebb valószínűséggel hagyják el önszántukból a vállalatot. Mivel az elvárások mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről változnak, a részmunkaidős megoldások egyre elterjedtebbé válnak. Ez a tendencia nem csak a szabadúszók, a dolgozó anyák, illetve az idősebb korosztály esetében érvényes, hanem a karrierjét akár párhuzamosan több állásban megkezdő Y generáció esetében is. " - fűzte hozzá Mark Dixon. (Az utóbbi időszakban majdnem duplájára nőtt a virtuális irodák száma a fővárosban.)
Mindezek ellenére a magyarok egy része felmérések szerint fél ettől a lehetőségtől, ragaszkodik ahhoz a megszokáshoz, hogy a munkahely kötöttséget, felügyeletet és fix munkaidőt jelent. Szakértők szerint az új, önálló munkaszervezés megtanulását segítő tréningekkel ösztönözhető az új helyzethez való alkalmazkodás.
Növelnék a kölcsönözöttek számát
A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. decemberi felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett.
A megkérdezett cégek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a cégeknél az aktív létszám 10-12 - a magyar átlagnál nagyobb - százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ez jövőre akár 3-4 százalékponttal is nőhet a Work Force előrejelzése szerint. A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb, a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka, vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás.
Könnyű dolguk ezeknek a cégeknek biztos nem lesz, mivel a Randstad Hungary kutatása szerint a magyarok még bizalmatlanok a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. „Az átlag magyar munkavállaló csak a hosszú távú vagy határozatlan idejű munkaszerződéseket tekinti valódi állásnak. Magyarországon ma még negatívan értékelik, ha valaki fél-egyévente más vállalatnál dolgozik, pedig ez a fajta rugalmasság segíthetne a tartós munkanélküliség elkerülésében. A diplomás álláskeresők körében ráadásul összecseng azzal a trenddel is, miszerint a magasan kvalifikált szakemberek szeretnék rendszeresen új feladat kapcsán megmérettetni magukat" - kommentálta a felmérés eredményeit Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.
Az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozó munkaerő-kölcsönzés Nyugat-Európában sokkal elterjedtebb, mint hazánkban. Míg az Eurostat és az Eurofound adatai szerint 2007-ben nálunk az összes munkavállaló 1,4 százalékát alkalmazták munkaerő-kölcsönzés keretében, az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 4,11 százalékos.
