Ma már egyre többen dolgoznak a Gyes alatt is - Kép: restorsea

A rugalmas munka divatos jelenség, ezért aztán nem kevés várakozás is kötődik hozzá mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról. A legkézzelfoghatóbb előny nyilvánvalóan a költségmegtakarítás: kevesebb lehet az irodai rezsi és bérköltség, nem kell utazási hozzájárulást fizetni az otthonról ki sem mozduló munkavállalónak. (A távmunka kialakításához uniós forrás is rendelkezésre áll!)

Kevésbé konkrét, de mindenképp fontos előny, hogy nő a munkahelyi elégedettség, a motiváció és a felelősségvállalás - ami szintén kedvező lehet mindkét oldal számára. Ezzel párhuzamosan csökken a munkahelyi stressz, a hajlam burnoutra, kevesebb lesz a hiányzás, a betegség és a szabadság, javul a termelékenység és a vállalat megítélése - úgy tűnik, mindenki csak nyer a rugalmasságon. A munkavállaló részéről egyszerűbbé válik a munka és a magánélet összehangolása, javul a jólléte és az elégedettsége – olvasható együttműködő partnerünk, a HR Portál cikkében.

Alkalmazkodni az igényekhez

"Egy garázsból indultunk, aztán ahogy folyamatosan nőtt a létszám és egyre több kollégának született gyereke, fel kellett nőnünk a feladathoz" - emlékezett vissza a kezdetekre Szabó Márk, az itthon 65 főt foglalkoztató Rovitex Hungária Kft. gazdasági vezetője. Kezelniük kellett a megváltozott dolgozói igényeket - eleinte ez annyiban merült ki, hogy aki előbb elkéredzkedett, azt elengedték, de hamar kiderült, hogy valamiféle rendszerre van szükség.

Ekkor vettek részt a TÁMOP-pályázaton, mellyel sikerült racionalizálni a munkafolyamataikat alkalmazkodva a dolgozók rugalmasság iránti igényeihez. 2014-ben indultak a tréningek, fokozatosan elkezdték bevezetni az új foglalkoztatási formákat. A pályázati forrásból IT-fejlesztés is indult a cégnél, ennek köszönhetően már tízen dolgoznak otthonról. Szabó Márk szerint minden újdonsággal szemben van ellenállás a dolgozók részéről, de úgy látják, hogy a megváltozott munkarendet, az otthoni munkát mindenki pozitívan fogadta.

Rugalmas munkaidő - hosszabb nyitvatartás

Cserey Miklós, szervezetfejlesztő több cégben segített már a rugalmasság megteremtésében. Szerinte fontos, hogy a dolgozónak ne kelljen folyton harcokat vívnia, ha korábban el kell menniük a munkából - erre remek megoldás a törzsidő bevezetése.

Példaként egy 20 évvel ezelőtti munkáját említette: 1994-ben egy autószerviz fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy a munkarendet alakítsa át, vigyen bele valamiféle rugalmasságot. A munkaadó célja az volt, hogy a szerviz hosszabb nyitva tartással legyen elérhető - és mivel már nem két műszakban dolgoztak, ezért ezt másképp kellett megoldani. Így alakították ki a csúsztatott munkaidőt, melynek köszönhetően többet volt nyitva a szerviz, de emellett minden ott dolgozó meg tudta találni a számára legmegfelelőbb időbeosztást.

Nem szabad elfelejteni - emlékeztetett Cserey Miklós -, hogy bármely atipikus módszer bevezetése sokat követel a vezetőtől magától is. Hiszen innentől kezdve nem hívathatja bármikor a beosztottját, nem lesz mindig elérhető, előre kell egyeztetni vele a személyes találkozókat - és aki ehhez nem szokott hozzá, annak nehéz lehet ehhez alkalmazkodni. Emellett a vezetőnek meg kell tanulnia támogatnia, ellenőriznie, teljesítményt mérnie az otthonról dolgozók esetében is - ehhez megfelelő képzésekre, valamint szemléletbeli változásokra van szükség.