Globalizáció. Sokan sokfelé sokat ócsárolták. Okolták a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőségesebbé válásáért, az outsourcingért, a tömeges munkanélküliségért, a környezetszennyezésért.
De a globalizációnak köszönhetjük azt is, hogy ez a cikk olvasható a neten: a globalizáció az oka, hogy olcsó laptopot tudunk vásárolni és hogy nagy sávszélességű interneten kapcsolódhatunk a világhálóra (mert egy maroknyi amerikai telkom-óriás dollármilliárdokat invesztált az óceánok mélyén az optikai kábelhálózat lefektetésébe 2000 táján, majd belebukott a beruházásba és sok közülük csődbe ment).
Irányváltás: keletről nyugatra
A multiknál egyre kevésbé törvényszerű, hogy a kevés hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat, a gyártást és az összeszerelést Ázsiába vagy Kelet-Európába helyezik ki.
A New York Times elemző cikkében arról számolt be, a Royal DSM nevű, étrend-kiegészítőket és hitech eszközöket gyártó holland multi komolyan fontolóra vette, hogy az Egyesült Államokba viszi át valamelyik gyártóegységét, mert a 40 kínai gyáránál már nem olyan erősek a versenyelőnyök, mint eddig. A cég képviselője azt nyilatkozta az amerikai napilapnak, hogy az Egyesült Államok utoljára a 70-es években volt ennyire versenyképes. A példa nem egyedülálló.
Nemrég a Boston Consulting Group is a gyártás USA-ba helyezését ajánlotta egy tanulmányában, mert a gyártási költségek ott nagyjából egy szinten vannak Kínáéval. Már neve is van a fordulatnak: "reshoring".
Ugyanakkor számos amerikai székhelyű multi, mint az Apple vagy a GE csak a retorikájában használja a "munkahelyek hazahozását", a tettekkel még adósak maradtak.
Elemzők óva intenek attól, hogy bárki az amerikai ipari reneszánszát harangozza be. Kína kikötőkhöz közeli ipari központjaiban a gyártás valóban drágább lett, de az ország belsejében továbbra is versenyképesek a költségek. Ráadásul jó pár ország várja olcsó munkaerővel a multikat, ilyen Vietnam, Banglades és Mexikó.
2013-ban a külföldi befektetések globális volumene 9 %-kal nőtt az előző évihez képest (1450 milliárd dollárra, ami elmarad a 2007-es rekordtól, mely 2000 milliárdot tett ki), ebből Kínába áramlott 124 milliárd, amely rekord és 50 %-kal több, mint a 2007-es nagyságrend.
- Mi szól mellette? Hogy olcsó a földgáz. Az már más kérdés, hogy ez javarészt palagáz, aminek kitermelése rendkívül környezetszennyező és szennyezi a talajvizet (erről szólt a Gasland című Oscar-jelölt dokumentumfilm).
- Az olcsó 3D-nyomtatás erősödése és térnyerése nem igényel outsourcingot.
- Ha az energiaárak felkúsznak, előnyösebb a gyártás egy régión belüli megoldása, mintsem a globális beszállítói lánc favorizálása.
- Kínában a szellemi jogok megsértése bevett gyakorlat, a termékek lekoppintása érzékeny pontja a multiknak.
- Recesszió miatt életbe léptetett protekcionista, belföldi gyártást segítő szabályozások.
- Terrorizmus, járványok.
