A globalizáció új, lassabb szakasza áll előttünk

A szakértők a lassuló globalizáció fő katalizátoraként a 2008-as világgazdasági válságot és a pandémiát azonosították. A lassulás által a nemzetközi kereskedelem átmeneti, alkalmazkodási szakaszba fog lépni. Ezt „slowbalization” -nek nevezik.

„Az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme az 1980-as évek közepétől kezdve jelentős lendületet szerzett, de ez a lendület a világgazdasági válság óta egyre lassul. Emellett a protekcionizmus és a kereskedelmi beavatkozások is hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra: gyengülnek az ellátási láncok, különösen a fejlett gazdaságokban. Megfigyelhető a regionális értékláncok erősödésének tendenciája is” – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

„Az FDI-k, azaz a közvetlen külföldi befektetések beáramlását tekintve a következő évtizedben várhatóan Indiában lesz a legerősebb a növekedés, amelyet más ázsiai országok is követnek” – tette hozzá Schannen Frigyes.

Ennek oka a szakember szerint az, hogy egy új szabadkereskedelmi megállapodás, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) lép hatályba, amely India mellett kiterjed az ázsiai-csendes-óceáni térség legtöbb gazdaságára.

Hatalmi eltolódások

A tanulmány szerint a feltörekvő országok egyre erősebb gazdasági súllyal fognak rendelkezni. A hagyományos gazdasági erőközpontok veszítenek jelentőségükből, GDP-jük növekedése mérséklődni fog, míg a feltörekvő országok a munkaerő dinamikájából és az előnyös népesedési tendenciákból profitálnak: 2050-re a globális GDP felét várhatóan Ázsia egymagában termelheti majd ki.