Ez a kialakulóban lévő „innovációs bizonytalanság” – vagyis a jelenlegi üzleti környezet változó dinamikája miatti nyugtalanság és a legjobb előremutató úttal kapcsolatos bizonytalanság – arra készteti a vezetőket, hogy más módszerekkel próbáljanak meg növekedést elérni. Számos vezető ugyanakkor úgy alkalmazkodik ehhez a komplexitáshoz, hogy új – időnként meglepetésszerű – lehetőségeket keres az újításra – olvasható a a GE a „Global Innovation Barometer” (Globális Innovációs Barométer) címet viselő éves felmérésében. Az idei felmérést a GE 25 ország több mint 3000 vállalatvezetőjére terjesztette ki, akik mindegyike közvetlenül részt vesz cége innovációs stratégiájának kialakításában és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalban.
„Az újítóknak rugalmasnak kell lenniük, máskülönben fennáll a lemaradás veszélye" - jelentette ki Beth Comstock, a GE marketing igazgatója. „A változás mára állandósult, és a vezetők erre úgy reagálnak, hogy nagy téteket tesznek a kevésbé szokványos innovációs módszerekre, így próbálva meg növekedést létrehozni. A GE-nél például az eddigiektől eltérő piacokat, partneri struktúrákat és üzleti modelleket keresünk azért, hogy olyan új módszereket tárjunk fel, amelyekkel jobb kiszolgálást biztosíthatunk ügyfeleink számára és leküzdhetjük a világ legnagyobb kihívásait.”
A protekcionista politikák veszélye
Számos vezető bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a legjobb reakció az üzleti környezet változásaira. A vállalkozásukra és a belföldi gazdaságra leselkedő vélt veszély csökkentésére törekedve többen a protekcionista irányvonalra voksolnak: a vezetők 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy országa kormányának a belföldi innováció támogatását kellene előnyben részesítenie az importált innovációval szemben, míg 71 százalék úgy vélekedett, hogy a kormánynak még jobban meg kellene nyitnia a piacokat, és támogatnia kellene az importált innovációt és beruházást. Paradox módon a két ellentétes vélemény között 53 százalékos átfedés volt.
A vezetők Mexikóban (80 százalék), Indiában (56 százalék) és Brazíliában (50 százalék) támogatták a legnagyobb arányban mind a nyílt-, mind a zártpiaci politikákat mint az innováció fokozásának eszközét.
„A globális pénzügyi válság óta egyfolytában amiatt aggódunk, hogy a gazdaság volatilitása gyengíteni fogja a szabad és nyílt nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos konszenzust. A ma közzétett felmérés azt sugallja, hogy időnként még az üzleti vezetők is csak nehezen tudnak ellenállni a protekcionizmus szirénénekének" - mondta Karan Bhatia, a GE kormánykapcsolatokért és politikáért felelős globális alelnöke.
A termékinnováción túl
A válaszadók ötvenkét százaléka úgy vélekedett, hogy az új üzleti modellek kidolgozása járulhat hozzá a leginkább a vállalkozás teljesítményének növeléséhez a jövőben; ez hat pontos növekedést jelent ahhoz viszonyítva, milyen szerepet kapott ez eddig az innovációs portfoliójukban. Míg a vezetők globális szinten a magánbefektetések szűküléséről számolnak be, addig Németországban és az Egyesült Királyságban e téren növekedés volt tapasztalható.
Az együttműködés mint versenyelőny
A vállalkozások közötti együttműködés egyre nagyobb teret nyer a versenytársak felülmúlása és a bevételteremtés eszközeként, főként a feltörekvő piacokon. Annak ellenére azonban, hogy a partnertársulások hatékonyságát globálisan elismerik, a szellemi tulajdon nem kellően hatékony védelme, a bizalomhiány és a tehetségek „lehalászása” akadályozza a cselekvést.
A válaszadók nyolcvanhét százaléka biztos abban, hogy cégük sikeresebb lehetne, ha partnertársulásban együttműködve folytatna innovációt, 68 százalékuk pedig már fejlesztett, ill. fejlesztett tovább terméket partnertársulás keretében. A partnertársulások terén Németország, Kína, Brazília és Svédország rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal.
A más cégekkel való együttműködés fő oka többek között az új technológiákhoz (79 százalék) és piacokhoz (79 százalék) való hozzáférés; míg átlagosan 64 százalék szemében jelentett visszatartó erőt a titoktartás vagy a szellemi tulajdon védelmének hiánya, ezt követte 47 százalékkal a bizalomhiány és 45 százalékkal a tehetségek lehalászásától való félelem.
A kormányok, mint az innovációs környezet sáfárjai
A felmérésben részt vevő országok többségében a vállalkozások a korábbinál negatívabban értékelik saját országuk politikai környezetét; különösen igaz ez Svédországra, Izraelre, Szaúd-Arábiára és Kanadára. Indiában ugyanakkor drámai mértékű javulás tapasztalható (9 pont).
Arra a kérdésre, hogy a kormányoknak mely területekre kellene a leginkább fókuszálni az innováció támogatásához, 50 százalék az oktatást, 48 százalék a bürokrácia csökkentését, 41 százalék pedig az üzleti titok védelmét jelölte meg a legfontosabb területként – különösen Mexikóban és Brazíliában.
A megfelelő tehetség a megfelelő helyen
A tehetséges emberek kérdése a világ minden táján jelentős aggályt jelent a vezetők számára, hiszen a munkaerő kreativitását és technikai tudását az innovációs potenciál kiaknázása kulcsának tekintik. Számos aggály merül fel a munkaerő felkészültségével (képzettségével) és a tehetségek elérhetőségével (országok közötti mobilitásával, megtartásával, lehalászásával) kapcsolatban, amint a vállalkozások próbálják megtalálni az adott munkakör betöltéséhez szükséges képzettségű embereket, és már ma bebiztosítani maguknak a holnap gazdasági igényeinek megfelelő készségekkel rendelkezőket.
A vállalkozások számára első számú prioritás az oktatási rendszer üzleti igényekkel való jobb összehangolása; ezt 81 százalék a négy legjelentősebb aggály között említette. Ebben a tekintetben Dél-Korea figyelemreméltó kivétel, ott ugyanis csak 47 százalék tartotta ezt első számú üzleti prioritásnak.
Az előző évihez képest 6 pontos csökkenést mutatva a válaszadók ötvenöt százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemek és iskolák erős oktatási modellt kínálnak a holnap innovatív vezetői számára. Negyvenegy százalék úgy vélekedett, hogy a külföldi tehetségekhez való hozzáférés egyre nehezebbé válik, ami negatívan hat a vállalkozás innovációs képességére.
