Az unatkozás szükségképpen vandalizmushoz vezet

Túl késő megváltoztatni a világot, hacsak nem tudunk többet fogyasztani a szeretetből. Így boldogabbak lehetnénk és csökkenne az ökológiai lábnyomunk, ezáltal fenntarthatóbbá válna a világ - mondta Kerekes Sándor, a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.

Kerekes Sándor Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

Szent Ágoston szerint van három elítélendő emberi ösztön: a pénzsóvárság, a hatalomvágy és a kéjvágy. A hatalomvágy azonban lehet pozitív, ha az embert pozitív cselekvésre ösztönzi. A három vágynak egymást kell kordában tartania. Milton Keynes szerint jobb, ha az ember a bankszámlája felett uralkodik, mintha embertársai felett. Kerekes Sándor szerint figyelemre méltó Amartya Sen megjegyzése is: „az önérdek egy nagyszerű menekülési út az ördögi szenvedélyek hatása alól.”

„Ha a pénzsóvárság képes kordában tartani a hatalomvágyat, javára válik a világnak” – tette hozzá Kerekes Sándor és idézte Charles de Montesquieu gondolatát: „A kereskedelmi szellem magával hozza a mértékletesség, a gazdálkodás, az önmérséklés, a munka, az okosság, a nyugalom, a rend és a szabály szellemét, és így amíg ez a szellem uralkodik, az általa teremtett gazdagságnak semmi rossz hatása nincs”.

Max Weber viszont felteszi a kérdést, hogy „Hogyan lett ebből, a legjobb esetben erkölcsileg megtűrt viselkedésből, a Franklin Benjamin értelmében vett hivatás?” Weber szerint a két világvallás közti lényeges különbség a „munka” hivatásként való kezelésével kezdődött. Weber azt írja, hogy Luther a világtól elvonuló szerzetesi életet egyfajta önzésnek tekintette és elítélte. „Ezzel ellentétben a hivatásszerű munka a felebaráti szeretet külső kifejezésének tűnik fel neki , a munkamegosztás minden egyes embert arra kényszerít, hogy másokért dolgozzék” – összegzi Weber, aki szerint jobb az, ha valakinek van egy hivatása és azáltal használ az embereknek.

A népvándorlás egyenes következménye mindannak, amit az elmúlt hatvan év felelőtlensége létrehozott.
„ A protestánsok különleges hajlamot mutattak a gazdasági racionalizmusra” – emeli ki Kerekes Sándor Weber gondolatát. Ennek köszönhető, hogy a kapitalizmus motorjai a protestánsok voltak. A katolikusok nyugodtabbak, kisebb bennük a szerzési ösztön – emeli ki Kerekes Sándor Webber gondolatai alapján. A tulajdonlás és gazdagodás létezik. A globalizáció jó lenne, mert a hatékonyabb munkavégzést segíti, de garanciákat kellene adni a minimális alapjogok és méltányosság megteremtésére. Ez az üzenet nem kevesebb, mint, hogy a harmadik világban sem szabad 40 centért dolgoztatnia a fejlett világnak.

Kerekes ezután a Nobel díjas közgazdász, Jan Tinbergen gondolatával ment tovább. A Holland közgazdász szerint a harmadik világ országai gyakoroljanak teljes szuverenitást saját természeti és egyéb erőforrásaik kiaknázása felett, játsszanak nagyobb szerepet ezek feldolgozásában, és vizsgálják felül ennek megfelelően a külföldi beruházókkal és a nemzetek feletti vállalatokkal kötött valamennyi szerződésüket.

A 11. korong – avagy a fenntarthatatlanság okai
Soha ne oldd meg az okokat, csak az okozatokat „kezeld”! A politikai gondolat Abraham Lincolntól, az Egyesült Államok 16., és egyben első republikánus elnökétől származik. Mint hozzátette, ha megoldod a problémát, a végén feleslegessé válasz! Ez lehetne akár a fenntarthatatlanság receptjének mottója is – mondta előadásában Gyulai Iván ökológus a Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Polányi Károly pedig arra a következtetésre jutott, hogy amit pénzért megveszek nem része a boldogságnak. „Ha egyedül a piaci mechanizmus irányítaná az emberek és természeti környezetük sorsát, sőt még a vásárlóerő mennyiségét és felhasználását is, a társadalom elpusztulna.” „az állítólagos »munkaerő-árut« nem lehet ide-oda tologatni, összevissza felhasználni, netán kihasználatlanul hagyni anélkül, hogy ez ne hasson arra az egyénre is, aki történetesen az áru hordozója. A kulturális intézmények védőernyőjétől megfosztva az emberek belepusztulnának a társadalmi elhagyatottságba: meghalnának a heveny társadalmi felfordulás áldozataiként, erkölcstelenség, perverzió, bűn, éhhalál következtében. A természet elemeire hullana szét, a környezet, a táj szeméttelepekké válnának, a folyók elszennyeződnének. Vitathatatlan, hogy a munkaerő, a föld és a pénzpiacok valóban lényegesek egy piacgazdasághoz. De egyetlen társadalom sem bírná ki a lehető legrövidebb ideig sem e durva fikciórendszer hatásait, ha emberi és fizikai szubsztanciája, valamint üzleti szervezete nem lenne védve ennek az ördögi malomnak a pusztításától."

Erich Fronn olyan emberekről beszél, akik együttműködők, akik mind többet és többet akarnak fogyasztani, és akiknek az ízlése szabványosítva van, tehát könnyen befolyásolható és megjósolható. A tragédia viszont az, hogy a szárnyaló gazdasági teljesítmények mögött a tőke ellenőrzés nélküli érdekérvényesítése áll. Ha például Bangladesben elő lenne írva a minimálbér – legalább annyit kell keresni egy embernek, hogy a családját eltartsa, máris nem érné meg sokaknak ott dolgoztatni. Ezt persze lehet marxista filozófiának tekinteni, de akkor Atkinsont, Piketty-t és Saezt is annak kell tartsuk. Ők azt mondták: nő a különbség a szegény és a gazdag országok között, de nő a különbség egy adott országon belül a gazdagok és szegények között is. Már nem a felső 10% gazdagságáról beszélünk, inkább csak a felső 0,1% gazdagságáról.

Olyan világot kellene kitalálni, amelyben a javak egyenletes elosztására törekednénk
A Világbank jogásza, Karen Hudes szerint azonban egy ország csak úgy tud kitörni a pénzügyi függőségből, ha a saját kezébe veszi a pénzkibocsátását, ehhez pedig meg kell szabadulni a nemzetközi kontroll alól, elsősorban a mozgását korlátozó államadósságtól”.  Kerekes Sándor idézte David Pearce gondolatait is, aki 1993-ban magyarul is megjelent “Részvénytársasági kapitalizmus” című könyvében  így írt a jelenségről: „a termelő szférát a tulajdon és az irányítás szétválasztási elvével jellemzett nagy részvénytársaságok uralják. Középponti tartalma az, hogy a gazdasági hatalom a tőkésosztály kezéből átkerült a professzionális menedzserek kis csoportjának a kezébe, akiket a tőkepiac korlátai egyre kisebb hatékonysággal befolyásolnak, és a kapitalista etikai felfogással ellentétes gazdaságpolitikát valósítanak meg”. Mintha előre látta volna, hogy mi történik majd a világban 2008-ban.

Innováció, amely nem is olyan istenítendő?

Kerekes Sándor szerint valamikor a tudományt az motiválta, hogy jobbá tegye a világot, ma viszont ez az innováció mögött álló szándékok között az utolsó helyen szerepel. Ez furcsa változás. Ma a motivációs lista élén a technológia fejlődése áll, majd a tulajdonosok gazdagodása. Csomó olyan újítás van manapság, amely úgy indul, hogy tegyük jobbá a világot, mégsem ez lesz végül a legfőbb hozadéka. Ilyen például a Facebook, a Google, a génmanipulált növények, bizonyos gyógyszerek, az atomenergia Kerekes szerint. „ Jozef Stiglitz egyenesen azt mondja, hogy a 90-es évek öt chicagói Nobel-díjasának nincs olyan megállapítása, ami áttörő jelentőségű volna bármely alapvető tekintetben. „Nem foglalkoztak a világ olyan nyomasztó gondjaival, mint a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység vagy a környezetügy” - véli Stiglitz, aki szerint ennek egyenes következménye a népvándorlás.

A versenyt inkább lassítani kellene, több, az emberiség javát szolgáló innovációra van szükségünk
A népvándorlás tehát egyenes következménye mindannak, amit az elmúlt hatvan év felelőtlensége létrehozott. A versenyt inkább lassítani kellene, több együttműködésre, több, az emberiség javát szolgáló innovációra van szükségünk és időre ahhoz, hogy mindaz, amit az emberi lelemény felfedez, valóban az emberiség javát szolgálja – szögezi le Kerekes. Úgy véli: a modern kori népvándorlás is csak következmény, de miután nem tudunk vele mit kezdeni, a menekültek is az unatkozók tömegét szaporítják, destabilizálják a világot, mert az unatkozás szükségképpen vandalizmushoz vezet.

Olyan világot kellene Kerekes szerint kitalálni, amelyben a javak egyenletes elosztására törekednénk. Ebben az esetben megszabadulnánk az éhínségtől, migrációtól.

„Érdemes volna visszatérni a gyökerekhez, a helyi gazdasághoz, a felelős magántulajdonosok által működtetett kapitalizmushoz. Az nem ártana a Földnek, ha minden egy kicsit drágább lenne – talán jobban megfontolnánk, hogy miből és mennyit fogyasztunk. A szeretetből kellene többet fogyasztanunk, boldogabbak lehetnénk és csökkenne az ökológiai lábnyomunk, ezáltal fenntarthatóbbá válna a világ” – zárta előadását Kerekes Sándor.

Ha a döntéseket ugyanazok hozzák, nem változik semmi
Csak az a vég! - Csak azt tudnám feledni! – panaszolja Ádám az Úrnak Madách Imre: Az ember tragédiájának végén. Ezzel a gondolattal is indíthatta volna előadását Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki arról beszélt a Fenntarthatósági Csúcs 2016 konferencián, hogy vajon van-e értelme az egyéni akcióknak a globális elszegényedés katasztrofális helyzetében?

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo