Főszabály szerint a magyar bíróságok eljárhatnak minden olyan ügyben, amelyben az alperes lakóhellyel, tartozódási hellyel, illetve jogi személy esetében székhellyel rendelkezik Magyarországon. A multinacionális vállalatok korában azonban már korántsem biztos, hogy akivel jogvitába keveredtünk, rendelkezik Magyarországon lakóhellyel/székhellyel. Ezen probléma orvoslására vezették be már korábban is az ún. különleges joghatósági szabályokat, amelyek bizonyos szerződéstípusok esetében - biztosítási, fogyasztói, munkaszerződésekkel kapcsolatosan - a “gyengébb fél” (biztosított, fogyasztó, munkavállaló) védelme érdekében biztosítják, hogy pert lehessen indítani egy olyan természetes személy vagy jogi személy ellen is Magyarországon, aki vagy amely nem rendelkezik belföldön székhellyel vagy lakóhellyel. A módosítás ezt a kört tovább bővítette, a különleges joghatósági szabályok fennállása esetén ugyanis akkor is eljárhat magyar bíróság, ha az alperes még az Európai Unión belül sem rendelkezik székhellyel vagy lakóhellyel.
A választott bíróság elsőbbséget élvez
Két esetkörben a visszaélésszerű pertaktikákat lehetővé tevő kiskapukat is bezárják az új szabályok. Egyrészről a szerződő feleknek lehetőségük van joghatósági megállapodás kikötésére, azaz rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben szerződésükkel kapcsolatosan vitájuk alakulna ki, mely bíróság előtt indíthatnak ezzel kapcsolatos eljárást. Azonban a most hatályba lépő módosítások előtt, még lehetőség volt arra, hogy a rosszhiszemű fél, kifejezetten a vita megoldásának késleltetése érdekében, nem a megállapodásban kikötött bíróság előtt indította meg az eljárását, hanem egy joghatósággal nem rendelkező másik tagállam bírósága előtt. Így a kikötött bíróság mindaddig nem tudta megkezdeni az ügy
érdemi tárgyalását, ameddig a tévesen felkeresett bíróság nem állapította meg joghatóságának hiányát. „Egy ilyen visszaélésszerű lépéssel jelentően el lehetett nyújtani az amúgy sem rövid bírósági peres eljárást” – mutat rá Ódor Dániel „Az új szabályozás a visszaélések kizárása érdekében már mindenképpen elsőbbséget biztosít a kikötött bíróság számára joghatósága megállapítására akkor is, ha az ügyet már megindították egy másik, joghatósággal nem rendelkező bíróság előtt is” – mondja a Taylor Wessing jogásza.
Gyorsabb végrehajtás, kevesebb költséggel
A fentiekben ismertetett joghatósági kérdéseken túl egy másik nagy terület is a Brüsszel I. rendelet szabályozási körébe tartozik, mégpedig a határozatok elismerése és végrehajtása. Ez a kérdéskör azokat az eseteket öleli át, amikor a jogvita lezártát követően az ítéletben foglaltakat egy másik tagállamban kell végrehajtatni a külföldi adóssal szemben. A korábbi szabályozás alapján ilyenkor az ítélet másik tagállamban történő végrehajtását megelőzte egy közbenső eljárás, mely során a végrehajtás helye szerinti bíróság végrehajthatóvá nyilvánította a határozatot. Mára jelentős könnyebbséget jelent, hogy az új Brüsszel I. rendelet alapján ennek a közbenső eljárásnak a lefolytatására - a becsületsértési és a kollektív kártérítési ügyekben hozott határozatok kivételével - már nincs szükség. Az egyik tagállamban hozott, ott végrehajtható határozat a többi tagállamban is közvetlenül végrehajtható lesz.
Az új szabályozás alapján a végrehajtás megindításához csupán a határozat másolatára illetve a rendelet mellékletét képező újonnan bevezetett formanyomtatványra van szükség. Az Európai Bizottság számításai alapján a közbenső eljárás eltörlése egyedi ügyenként kb. 2.000- 3.000 euró költségmegtakarítást jelent, amellett hogy egyúttal gyorsabb eljárást eredményez.
„Fentiek alapján látható, hogy a mostani átdolgozással a nagyobb jogbiztonság, a kiszámíthatóbb és nem utolsó sorban a jogviták gyorsabb és költséghatékonyabb megoldása érdekében született számos jelentős előrelépés” – mutat rá Ódor Dániel.
