Így változik az életünk 2019-ben

Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk első részében a 2019. évi hosszú hétvégék rendjét, illetve a külföldi befektetőkre vontakozó új szabályokat mutatjuk be.

2019. január 1.

Piac&Profit

Bizonyára nem foglalkoztat sok olvasót, hogy a honvédelmi ágazat sugárvédelmi hatósági feladatairól szóló 166/2018. (IX. 17.) Korm. rendelet miként fog változni 2019. január 1-től, azonban a számvitelről szóló törvény változásai, vagy éppen a 2019-es hosszú hétvégék rendje szinte valamennyi olvasót érinti.

A hosszú hétvégék rendje

A 2019. január 1-jén hatályba lépő a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 6/2018. (VIII. 23.) PM rendelet határozza meg, hogy 2019-ben három pihenőnap áll majd az általános munkarendben foglalkoztatottak rendelkezésére (augusztus 19., hétfő, december 24., kedd és december 27., péntek), azaz három hosszú hétvégére számíthatunk. Ez a rendelet határozza meg a fenti három pihenőnapért cserébe ledolgozandó három szombatra eső munkanapot (augusztus 10., szombat, december 7., szombat és december 14., szombat) is.

Új, befektetéseket korlátozó szabályozás

A hosszú hétvégék rendjénél lényegesen izgalmasabb jogszabály a Magyarországon gazdasági társaságot alapító, vagy társasági részesedést szerző külföldi befektetők számára a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely szintén 2019. január 1-jén lép hatályba.

A magyar jogban eddig példa nélküli szabályozás a külföldi befektetők számára a magyarországi gazdasági társaság alapítását, illetve az ilyen társaságban történő 25%-ot - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot - meghaladó részesedésszerzését köti többletfeltételhez. A többletfeltétel egy bejelentési kötelezettséget takar és a jogszabályban meghatározott bejelentéshez kötött tevékenységet végző társaság alapítása, vagy az abban való részesedésszerzés csak a Kormány rendeletében kijelölt miniszter tudomásulvételének visszaigazolását követően lesz lehetséges.

Üzleti titok: hatékonyabb a védelem?

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak a korábbi szabályozáshoz képest.

Fontos kiemelni, hogy csak az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet minősül külföldi befektetőnek és a bejelentéshez kötött tevékenységek körét kilenc pontban határozta meg a törvény. Bejelentéshez kötött tevékenység pl.: a fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása, de bejelentésköteles a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése is.

Ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. A jogszabály bírságfizetési kötelezettséget is előír, amely természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1.000.000,- Ft, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10.000.000,- Ft összegű lehet.

Érdemes tehát odafigyelni a külföldi ügyfelek részére történő tanácsadáskor az eddig nem létező korlátozó szabályokra, a jogszabálynak történő megfelelés és a bírság elkerülése érdekében.

Szerző:

Dr. Weidinger Péter, LL.M.

act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás

Egyszerűsített végelszámolás: mi változott a szabályozásban?

Az egyszerűsített végelszámolás a fizetésképtelennek nem minősülő cégek megszüntetésének leggyorsabb módja. 2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai.

Véleményvezér