A 2018. április 15-e óta kötelezően alkalmazandó Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) részletszabályai jelenleg csak a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben szerepelnek, míg a Közbeszerzési törvény (Kbt.) ennek több esetben ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz (pl. bontás, számítási hiba javítása, stb). (Tavaly is változtak a közbeszerzési szabályok!)
A jogalkotó most – az EKR bevezetési időszakának leteltével – rendezni kívánja ezt az anomáliát, és a Kbt-be beépítésre kerülnek az elektronikus közbeszerzés szabályai – figyelmeztet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
Ezen technikai jellegű módosításokon kívül még néhány fontos változást emelnénk ki:
- a jövőben (a tervezet szerint) nem lesz szükséges azon igazolások csatolása az ajánlattevők részéről, amelyeket az adott ajánlatkérő számára egy korábbi, elektronikus eljárásban már benyújtottak;
- az ajánlatkérők által évente készítendő éves statisztikai összegezés intézménye kivezetésre kerül (tekintettel arra, hogy az EKR statisztikai funkciói révén a jogalkalmazó gyakorlattal összefüggő legszükségesebb adatok rendelkezésre állnak)
- pontosításra kerül, hogy a kizáró okok és alkalmasság igazolásainak utólagos bekérése során mely esetekben kell / lehet hiánypótlást előírni, és mikor válik az ajánlat érvénytelenné az igazolási kötelezettség elmulasztása miatt.
Nyerésben a kisvállalkozások a közbeszerzéseken
Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések összértéke, mely a 2016-os mintegy 826 milliárdról, 2017-ben közel 1460 milliárd forintra emelkedett. Darabszámot tekintve pedig az összes eljárás 82%-át nyerte el hazai kis- és középvállalkozás. A tendencia a várakozások szerint 2018-ban is folytatódni fog.
