Hogyan maradhat a vagyon a családban?

2014. március 19. szerda - 07:30 / kfarkas
  •    

Gyakorlatilag megérett a nyugdíjra az a vállalkozói kör, akik húsz évvel ezelőtt kezdtek vállalkozni. Ezek az üzletemberek már jól működő kis-és középvállalkozásokat birtokolnak, és most már azon kell tűnődniük, hogyan tudják ezt a vagyont a családjuk számára továbbörökíteni.

Nem könnyű az előttünk járók nyomába lépni – Kép: SXC

„Magyarországon mintegy négyezer olyan cég van, amelyek már tíz évnél idősebbek, ötven főnél többet foglalkoztatnak, és tulajdonosuk 60 évnél idősebb, a generációs probléma tehát igen jelentős gond” – mondta Mihály Péter, a Crystal Worldwide ügyvezető igazgatója a Piac & Profit és a BKIK közös rendezvényén.

A szakember szerint ezeknek az ügyvezetőknek az egyik legfontosabb célkitűzése jelenleg, hogy ezeket a vállalatokat – és az általuk képviselt vagyont – egyben tartsák. „Ennek részben érzelmi okai vannak, hiszen a cégvezetők a saját teremtményükként kezelik a cégüket, illetve komoly felelősséget éreznek munkavállalóik iránt. Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a generációváltást a legtöbb cég nem éli túl, ezért az alapítói akaratot valamilyen formában érdemes fenntartani, akár generációkon keresztül” – hangsúlyozta az ügyvezető. (A helyzetet árnyalja, hogy a magyar fiatalok körében tragikusan alacsony a vállalkozási hajlandóság.)

Öröklés esetén a magyar jog komoly problémákat támaszthat a cég egyben tartásával kapcsolatban. Részben az özvegyi, mint vagyonkezelői jog, részben az örökösök köteles része, amely akár több, egymással érdekellentétben álló tulajdonosi körben oszthatja fel a vállalatot. „Sajnos sok cégvezető nem gondolkodik az öröklésen, sokuk még végrendelet sem alkot, így gyakran olyan tulajdonoshoz kerülnek a cégek, akik nem feltétlenül felkészültek a cég irányítására” – hangsúlyozta Mihály Csaba. A szakértő szerint egy ilyen helyzet katasztrófához vezethet: nem csak a cég, hanem akár a cégtulajdonos számára is, hiszen a hirtelen ölébe pottyanó nagy vagyon őt magát is komoly bajba sodorhatja. „Ha valaki, mondjuk egyetemistaként kerül egy cég ügyvezetői székébe és még egy nagy vagyon is az ölébe pottyan, akkor lehet hogy öt múlva nem a legjobb üzletemberek között lesz, hanem egy drogelvonón” – mondta az ügyvezető. Ezért fontos az időzített, előre eltervezett vagyonátörökítés, ami hosszabb időre is elnyújthatja azt az időszakot, amíg valaki ténylegesen rendelkezhet a vagyon felett.

Bizalmi vagyonkezelés

Erre az egyik lehetőséget a március 15-én életbe lépő új Ptk. teremti meg, amely bevezeti a bizalmi vagyonkezelés intézményét. A magyar jogban ennek az intézménynek nemigen vannak előzményei. Ez a lehetőség – mint azt korábban a Piac & Profit megírta – a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vagyon tulajdonosa egy személyt, vagy egy intézményes csoportot bíz meg egy meghatározott időszakra a szerződésben rögzített vagyonelemek kezelésével. Ez az intézmény elválasztja egymástól a vagyon jogi tulajdonosát és a vagyon tényleges tulajdonosát. Ezt a viszonyt azonban a magyar jogrendszer semmilyen jogszabállyal nem kezeli, ezért itt még sok kiegészítő rendelkezésre lesz szükség ennek az intézménynek a tényleges használatához. (További részleteket a vagyonkezelésről itt olvashat!)

A vagyon eredeti tulajdonosa kijelölheti a vagyon kedvezményezettjét, vagy megjelölheti, milyen körből származzon a kedvezményezett és milyen feltételeknek kell megfelelnie. Előre meghatározhatja például, hogy egyenes ági leszármazott legyen, harminc éves és diplomás, így biztosítva, hogy az örökség a megfelelő kezekben landoljon.

Örököltem egy vállalatot, és most?
A rendszerváltáskor alapított cégek életében ezekben az években következik be az első generációváltás. Ám átvenni a szülői üzletet korántsem egyszerű feladat, a többség bele is bukik. Persze van néhány kardinális pont, amit szem előtt tartva könnyebben átvészelhető az átmeneti időszak.

Ez a struktúra biztosíthatja, hogy a vagyon egységesen megőrződjön az örökösöknek, ugyanakkor komoly követelményeket támaszt a vagyonkezelő személyével kapcsolatban. A vagyonkezelőnek elkülönítve kell kezelnie a rá bízott értéket, amelyhez senki más nem férhet hozzá. Ugyanakkor természetesen itt is létezik egy komoly kockázati tényező. „Próbálta a jogalkotó körülbástyázni ezt az intézményt, de én akkor is azt javasolnám, hogy a bizalmi viszony álljon fent a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között, másképpen nem fog működni a dolog” – hangsúlyozta Mihály Péter, aki szerint hazánkban legalább két-három évre lesz szükség a kellő joggyakorlat kialakulásához, amíg ezt a lehetőséget biztonságosan igénybe lehet venni.

Magánalapítvány

A vagyon megőrzésének másik lehetősége a magánalapítvány intézménye. A magánalapítvány ugyanis jogi személynek minősül és saját jogán tulajdonolja a cégvezető által rábízott vagyont. „Jogi értelemben így egy sokkal megfoghatóbb, sokkal biztonságosabb lehetőséghez jutunk” – emelte ki az ügyvezető.

Az alapítvány létrehozásánál a kulcskérdés az alapszabály, amely nélkül nem működhet a szervezet. „Fontos, hogy az alapszabályt még a vagyon átadása előtt hozzuk meg az alapítvány esetében, így fogja a szervezet az alapítói akaratot végrehajtani.” – mondta Mihály Péter. Az alapszabály megfogalmazásánál meg kell fogalmazni az alapítvány fennállásának határidejét, hogy kik lehetnek a kedvezményezettek, illetve az alapszabályban rögzíthető, hogy az alapító vissza is vonhatja az alapítvány vagyonát. „Az is meghatározható, hogy a kedvezményezettek mikor és milyen feltételekkel juthatnak az alapítvány vagyonához, így biztosítható a vagyon teljes átadása. Azonban az is meghatározható, hogy ki NE legyen kedvezményezett az alapítványban, még akkor is ha a magyar hagyatéki jog alapján jogosult lenne vagyonrészre” – mondta Mihály Péter, aki szerint így biztosítható, hogy a vagyon – illetve jelen esetben a cég – hosszú ideig a család kezelésében maradjon.

Az utódlás lehet a családi vállalkozások rákfenéje
A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek