A Szilícium-völgy legsikeresebb technológiai vállalatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a hagyományosabb elveket képviselő társaikhoz képest gyakran teljesen eltérően tekintenek a stratégiai tervezés szerepére. Rendszeres stratégiai megbeszéléseken vizsgálják az érintett piac vagy ipar következő 10-20 évben várható fejlődésének irányát, és ennek alapján határozzák meg a társaság szükséges átalakítását is. Ezután a hosszútávú stratégiai kérdésekre adott válaszok alapján határozzák meg a következő 6-12 hónap gyakorlati befektetési, fejlesztési prioritásait. Ez a “Zoom out/Zoom in”, vagy ha úgy tetszik széles látószögű, de közeli fókuszú megközelítés hatékony megoldást jelent a negyedéves árbevétel és a fejlesztési szükségletek által beszorított rövidlátó vállalatvezetői stratégiákkal szemben, és nagyobb teret enged a jövővel kapcsolatos proaktívabb gondolkodásnak.

Annak ellenére, hogy a megközelítés alkalmazása kézenfekvő lenne, a legtöbb családi vállalkozás a korábban bevált, hagyományos működési modellekre alapozva továbbra is kizárólag rövid- és középtávra helyezi a hangsúlyt. A Deloitte 2019-es Global Family Business kutatási tapasztalatai szerint a családi vállalkozások 71 százaléka csak a következő kettő-öt évre szóló üzleti tervvel rendelkezik, amíg további 6 százalékuk nem tekint a következő évnél sem messzebb. A “Zoom out/Zoom in” megközelítéssel a családi vállalkozások is teljesebb képet kaphatnak a piaci folyamatokról, és lehetőségük nyílik felkészülni a jelentkező kihívásokra, mielőtt azok áldozatává válnának.

Új megközelítés

A “Zoom out/Zoom in” megközelítést alkalmazó cégek szinte minden energiájukat a 10-20 év közötti, valamint a 6-12 hónapos időtávú stratégiai tervezésre fordítják. Meggyőződésük szerint, ezek teljesítésével minden más kihívásnak is képesek lesznek megfelelni. A 10-20 év közötti időtartam elég hosszú ahhoz, hogy – különösen a technológiai változások jelenlegi ütemére tekintettel – a jövőt már ne lehessen változatlannak feltételezni. A jövőről alkotott közös kép kialakítása során a vezetői csapat egy egységes elképzelés kialakítására törekszik, aminek kulcsfontosságú alapfeltételezéseit szcenárió-tervezési technikákkal és külső szakértők bevonásával ellenőrzik.

Ezt követően a hangsúly rögtön az azonnali cselekvési tervek kidolgozására helyeződik át, meghatározva az üzleti vállalkozás által elképzelt jövőkép megvalósításához szükséges konkrét lépéseket. Alapvető jelentőségű, hogy a felső vezetők meghatározzanak két-három kulcsfontosságú kezdeményezést, amelyeket a következő egy éven belül a megfelelő erőforrásokat biztosítva képesek megvalósítani. Ezzel egy elméleti megközelítés kerül gyakorlati megvalósításra, és világos menetrend körvonalazódik ki a jövőben felmerülő lehetőségek kihasználásának érdekében a vállalkozás által rövidtávon végrehajtott változtatásokból. A piaci versenyre vonatkozó egy-öt éves üzleti tervek helyett (vagy azok mellett), a családi vállalkozásoknak is a hosszútávú stratégiát kellene mérlegelniük.

Családi vállalkozások

„A “Zoom out/Zoom in” megközelítés bármely vállalkozás tekintetében alkalmazható, de talán a családi vállalkozások profitálhatnak belőle a leginkább. Ennek egyik oka lehet az, hogy sok családi vállalkozásban a vezetés hosszú ideig változatlan maradhat” - mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai régiójának vezető partnere. Más társaságoknál a vezetés változatlanságának átlagos ideje mindössze öt évre csökkent. Ez azt jelenti, hogy az általuk jóváhagyott bármely nagyobb fejlesztési kezdeményezés végrehajtása könnyen félbeszakadhat, amint valaki mást neveznek ki a társaság élére. Ezzel szemben a családi vállalkozások vezetői és azok utódai többnyire végig is viszik a megkezdett változtatásokat.

„További előnyt jelenthet a családi vállalkozások számára, hogy azok vezetőinek motivációjában meghatározó, hogy valami olyat alkossanak, amit tovább adhatnak a következő nemzedékek számára. Ez a nézőpont segíthet nekik a hagyaték felépítésének, gyarapításának lehetőségeire fókuszálni” - tette hozzá dr. Kóka Gábor. A fiatalabb családtagok esetében jellemző, hogy a szervezeti hierarchiában lépnek fokozatosan előre egyes meghatározott feladatkörök és karrier útvonalak mentén, anélkül, hogy a stratégiai döntések meghozatalában részt vennének. Az új megközelítés alkalmazása a hosszútávú tervezésbe történő szükségszerű bevonásukkal egyúttal lehetőséget biztosíthat számukra a vezetői felelősségek gyakorlásában való részvételre is. A családi vállalkozás szempontjából pedig a fiatalabb nemzedékek bevonása az általuk képviselt újszerű tapasztalatok és nézőpont miatt máshogy pótolhatatlan szinergiát hozhat létre, mivel ők lesznek azok, akik felteszik majd a kérdést: "Várj egy percet, szerinted ez valóban olyan jól fog működni a jövőben is mint eddig?"

Követendő példa

A Deloitte Private szakértői egy régóta működő kínai családi vállalkozásról készítettek esettanulmányt, akik az 1970-es években hasonló szemléletváltást hajtottak végre. A Li & Fung 70 évig sikeres üzletkötőként segítette a ruházati gyártókat és más exportcégeket, akik termékeiket az Egyesült Államokban és Európában értékesítették. Miután egy generációváltást követően két testvér átvette a társaságot az 1970-es évek közepén, azt tapasztalták, hogy a jutalékaik egyre csökkennek. Megvizsgálták a globális ruházati ipart és annak várható alakulását a következő 10 évben. Az egyre összetettebben és bonyolultabban működő piacon a folyamatosan növekvő verseny mellett meglátták a lehetőséget arra, hogy ügyfeleik számára megbízható partnerként és tanácsadóként segítsenek az alapanyagok beszerzésében a termelési lánc teljes vertikumában. Ennek megfelelően alapvetően átalakították a szervezetüket, és kialakítottak egy új üzleti egységet kifejezetten egy bizonyos ruházati cég igényeinek teljes kiszolgálására, ami ezt követően ugrásszerű növekedésnek indult. Napjainkra a Li & Fung több mint 250 irodával rendelkezik világszerte 40 piacon, 15 000 beszállítóval együttműködve és 8000 ügyfelet kiszolgálva.

Kihívások 

A Deloitte 2019-es Global Family Business kutatásának egyik alapvető megállapítása szerint súlyos gazdasági visszaesések idején a családi vállalkozások rugalmasságuknak köszönhetően jobb túlélési képességgel rendelkeznek többi versenytársukhoz képest, mivel képesek gyorsabban visszatalálni az átalakult piacokra egy-egy válságot követően. A jobb alkalmazkodási képességükben meghatározó szerepet töltenek be a közös családi értékek és érdekek, a munkavállalók lojalitása és a kialakult, stabil ügyfélkör.

A felmérés eredményei alapján azonban a családi vállalkozások vezetőinek mégis csak 21 százaléka gondolja úgy, hogy a tevékenységük fenntarthatóságát a meglévő ügyfélkörre alapozhatja az elkövetkező években is. A fogyasztók számára folyamatosan elérhetők a különböző ár-összehasonlítások, ügyfél-elégedettségi visszajelzések és egyéb információk, így könnyebben is válthatnak egy versenytárs termékére vagy szolgáltatására. A családi vállalkozások jól ismerik ezt a kihívást, ami fokozottan érvényesül a jelenlegi helyzetben és tovább erősödhet az egészségügyi veszélyhelyzet elmúlása utáni újraindulás során is. A családi vállalkozások vezetői számára kézenfekvő lehet tehát a korábbi, jól bevált módszerekhez nyúlni, amelyek rövidtávon továbbra is sikereket hozhatnak. A rövidtávú sikerek azonban könnyen túlzottan magabiztossá tehetnek, és akadályozhatják annak a felismerését, hogy az eddig megszokott működési modell alapvetőbb szinten kellene, hogy változzon, mint a vezetés elsőre gondolná.

Részben korábbi sikereikre, hagyományaikra alapozva a családi vállalkozások jellemzően magabiztosnak tűnnek a jövőre való felkészültségükkel kapcsolatban. A felmérés szerint a válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy megfelelő üzleti stratégiával rendelkezik a következő két évtized kihívásaihoz. Mikor azonban a gyakorlati üzleti stratégia megtervezéséről van szó, alig néhányan gondolkodnak ilyen távlatokban, de még a következő öt évben is csak kevés esetben. Gyakori, hogy évente egyszer szerveznek a munkavállalók részvételével egy kötetlenebb megbeszélést egy munkahelytől távoli helyszínen, hogy közösen alakítsák ki a vállalkozás jövőképét. De többnyire ezeken a beszélgetéseken megfogalmazott javaslatok a hétköznapi munkamenethez visszatérve ténylegesen nem kerülnek megvalósításra.

Megfontolandó kérdések a stratégia-alkotásunk kapcsán

• Van-e formalizált eljárásrendünk a jövőkép meghatározására?
• Szervezeti működésünk során milyen távlatokban gondolkozunk, elébe megyünk-e az üzleti tevékenységünket érintő jelentős változásoknak?
• Milyen lesz az érintett piac vagy iparág 10-20 év múlva?
• Milyen családi vállalkozássá kell válnunk 10-20 év múlva ahhoz, hogy továbbra is sikeresek maradjunk a piacon vagy az iparágban?
• Melyik az a két vagy három kezdeményezés, amelyeket a következő 6–12 hónapban megvalósítva a leghatékonyabban segítik elő a távlati céljaink elérését?
• A sokszínű nézőpontok biztosítása érdekében milyen szervezeten belüli és kívüli véleményeket veszünk figyelembe az üzleti stratégia kidolgozása során?