A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében; a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában is változásra van szükség – írja laptársunk, szintén a Kasszis Média lapcsoprthoz tartoz Mfor.
Fotó: Depositphotos
A tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. Ennek apropóján rendezett szakmai napot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetével közösen a MATE Fertődi Kutatóállomásán.
Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt málnát már csak elszórtan termesztenek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés.
Az árnyékolás természetes megoldására indított agrárerdészeti kísérletet a MATE Kertészettudományi Intézete. A nemesnyár klónok ültetésére 2017. március végén került sor, ezt követően 2018 tavaszán málnát, fekete ribiszkét és fekete szedret telepítettek a szakemberek. A kísérletben kettő vesszőn termő fajta, a ’Fertődi zamatos’ és a ’Fertődi kármin’, és a kétszertermő, fakultatív sarjon termő fajta jelölt a ’Fertődi narancs’ megújulóképességét, vesszőhozamát és növekedési erélyét vizsgálták.
Málna estén a mérési eredmények és a vizuális tapasztalatok igazolták a termesztés eredményességét. Fekete ribiszke estén szintén kedvező eredményeket figyeltek meg. Fekete szedernél az árnyékolás nem mutatott kiugró értékeket.
