A Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE) 2014-ben alakult, a 10 évnél régebben alakult családi vállalkozások képviseletére és segítésére. Egy másik érdekvédelmi szervezet, az FBNH Hungary pedig a nagyobb létszámú és forgalmú családi cégeket képviseli, és az elsődleges célja az volt, hogy a cégek átörökítése illetékmentes legyen. Az egyesületek alapítójával, Rudas Lászlóval beszélgettünk.
Felmérések szerint a magyar KKV-k több mint fele családi cégnek tekinthető. Pontosan mitől lesz egy vállalkozás családi?
Az egyesület definíciója szerint akkor beszélhetünk családi cégről, ha a család minimum két tagja, kft. esetén a tulajdonrész több mint felét, részvénytársaságnál a részvények 25 százalékánál többet birtokol. A valódi különbség azonban a cégek működési filozófiájában rejlik. Egy nem családi cég tisztán profitorientált, a menedzsment alapvetően a cég mérlegét próbálja javítani. Bármikor kész elköltözni, vagy elbocsátani dolgozókat, ha épp az a jövedelmezőbb. Ezzel szemben a családi vállalkozás motivációja elsősorban az, hogy átadja a céget az új generációnak, tartósan munkát adjon a családtagoknak és más, a családdal személyes kapcsolatot ápoló embereknek. Erre jó példa a mi családi cégünk: amikor a válság alatt a vállalat veszteséges lett, leültünk számolni, és láttuk, hogy sokat spórolhatnánk, ha elbocsátanánk a beosztottak egy részét. Ehelyett más utat választottunk: a vezetőségtől kezdve mindenki lemondott a fizetése egy részéről, amíg ki nem lábaltunk a válságból. Egy klasszikus vállalat irányítói ilyen helyzetben biztosan a leépítés mellett döntenek.
A pénzügyi teljesítményt, megtakarítást tekintve miben vannak előnyben a családi cégek más vállalatokhoz képest?
A legnagyobb előny, hogy gyorsabban döntünk. Más típusú cégekhez képest a mi esetünkben könnyebb megbeszélni és végrehajtani az üzleti stratégiát, és előny az is, hogy a családi eszköztárat – például a magánmegtakarítást – is behozhatjuk a cégbe, ami a banki hitelhez képest a tőkésítés alternatívája. Emiatt is fontos lenne, hogy a több évtizede köztartozásmentesen működő családi vállalkozások bizonyos esetekben egyedi, de normatív kedvezményben részesüljenek. A generációváltás, utódlás elősegítése érdekében szükséges a családi cégek letisztításának, a magán és céges vagyon szétválasztásának elősegítése. Az évtizedek óta működő családi cégek számára pedig szükség lenne olyan programokra, amelyek a beosztottak képzését támogatják, akkor is, ha éppen a fiatalabb családtagokat készítenék fel a munkába állásra.
Ha a bővüléshez keresünk új kollégákat, a munkaerőhiány minket is érint. De a fluktuáció, a magasabb bérek ígérete, kevésbé csábítja el a családtagokat és a régi munkatársakat.
A családi cégek feltétlenül kkv-k, vagy beszélhetünk családi nagyvállalatokról, multikról is?
Magyarországon már több tucat nagyvállalattá vált családi cég működik. A legismertebbek a Zwack és a Béres, ahol a generációváltás is sikeres volt, ami messze nem jellemző mindenhol.
Nyugat-Európában minden harmadik cég éli csak túl a generációváltást. Nem hiszem, hogy nálunk jobb lenne az arány, hiszen sokkal gyengébb a vállalkozói kultúra, és állami támogatást sem igen kapnak a családi vállalkozások. A skandináv országokban például olyan vouchert kapnak a cégek az államtól, amelyet tanácsadói szolgáltatásra válthatnak be a generációváltás elősegítésére. Nálunk sok cégvezető indokolatlanul sokat vár a fiatalítással. Rengeteg, még a nyolcvanas évek végén alakult cég van, amit már régóta át kellett volna adni az új generációnak, azonban az utánpótlást nem nevelték ki. Az alapítók mostanában mennének nyugdíjba, és pánikszerűen keresik, kinek adhatnák el a cégek. Ezek a vállalkozások aztán elvesznek vagy feldarabolódnak.
Mindkét probléma előfordul. Van, hogy a fiatalabbak inkább magasabb életszínvonalon és normális életet szeretnének élni, nem feltétlenül céget igazgatni. Nem vonzó számukra, hogy a vasárnapi ebédkor az átadás után is csak arról van szó, hogy megy a cég. De ez önmagában még nem is lenne nagy baj, ha ebben az esetben a céget átadnák a menedzsmentnek. Csakhogy Magyarországon a cégtulajdonosi és a menedzseri munkakör nem igazán vált el: jellemzően azok szeretnék igazgatni a céget, akik alapították. Ezért a cég átadásakor nincs olyan, a céget ismerő menedzsment, aki átvehetné az irányítást. Ehelyett ismeretlen befektetőhöz kerül, akinek az első dolga, hogy leépít, vagy feldarabolja a társaságot. Az is gyakori probléma, hogy több gyerek között nem lehet felosztani a vállalkozást, és nehéz eldönteni, ki mit kapjon a vállalkozói vagyonból. Sok családi cég megmenthető lenne jobb jogi környezetben. Például, ha léteznének olyan adásvételi konstrukciók, amelyek alapján az új tulaj bizonyos feltételekkel veszi át a céget, például garantálja, hogy hosszú távon megtartja az alkalmazottakat, nem adja el a cég vagyontárgyait. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a cég visszaszáll a korábbi tulajdonosra. Nálunk azonban visszafordíthatatlan a vállalat eladása.
Mikor ideális átadni a céget?
Ausztriában a cégvezetők már 55 éves korukban elkezdik leadni a napi feladatokat, és egy más munkastílussal új befektetéseket megalapozni. Én a hétéves ciklusokban hiszek, ennyi kell egy-egy célkitűzés megvalósításához. A hetedik év végén érdemes levonni a tanulságokat, értékelést készíteni, és ha eljött az ideje, átadni a céget.
