Cégutódlás: de mi lesz a fekete bárányokkal?

A magyar családi vállalkozások jelentős része eljutott oda, hogy az alapító generáció lassan kiöregszik a munkából, és most szembe kell nézniük azzal, hogy kinek adhatják át a cég vezetését. De hogyan készítik fel utódaikat? És mi lesz a család fekete bárányaival? Egy hiánypótló kutatás eredményeinek segítségével választ adunk ezekre a kérdésekre.

A magyar családi vállalkozások rendszerváltás környékén alapított tömegénél aktuális most vagy néhány éven belül a generációváltás. Ez pedig a kutatások szerint komoly kockázat a cégekre nézve. A magyar családi vállalkozásokat elsőként célzottan vizsgáló BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss eredményei szerint az utódlás kapcsán az egyik legnagyobb gond a felkészületlenség, és az, hogy nincs kinek átadni a stafétabotot. A Budapest Gazdasági Egyetemen (BGE), 2017 tavaszán létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ Családi Vállalkozás Kutatási Programjával először kezdett neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja ennek a speciális vállalatcsoportnak a jellegzetességeit.

Mint azt a korábban elvégzett felmérés eredményeiből megtudhattuk, a családi vállalkozások – bár súlyuk hatalmas a magyar gazdaságban – messze nincsenek annyian, mint azt korábban feltételezték, de így is csaknem harmincezerre tehető a számuk.

Cikkünk előző részében megvizsgáltuk, hogy ennek a hatalmas cégtömegnek mekkora részét érinti már most, vagy fogja a belátható jövőben a cégutódlás kérdése. Sajnos azzal is szembesülnünk kellett, hogy jelentős részüknél – mintegy harmaduknál – nincs megfelelő utód a vezetésre, egy másik harmaduknál pedig még a tulajdon átadása is gond lehet, így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését.

Kép: PP archív

Fekete bárányok

Ennél szerencsésebb helyzetben vannak azok, ahol van utód, de mindig akad olyan, aki kilóg a sorból. A Családi Vállalkozás Kutatási Program friss interjúinak tapasztalatai szerint utódok iskoláztatása viszonylag tervszerűnek tűnik, de több gyermek esetén szinte mindig van „fekete bárány”, akit nem érdekel a mégoly sikeres családi vállalkozásban való munka. A kutatásban részt vevő cégeknél ugyanakkor több esetben jellemző, hogy a korábban más utakra lépő kiszemelt utód később mégis visszatér a vállalkozásba. Ahol kettőnél több gyerek van, vagy már a harmadik generáció „kinevelése” zajlik, ott csökken az utódokra nehezedő pszichológiai nyomás. Akit az érdeklődése nem visz a családi cégbe, hagyják, hogy máshol érvényesüljön, ezt egyébként a Családi Vállalkozás Kutatási Program friss interjúi is megerősítik.

 „A legkisebbnek 3 éves kora óta a gasztronómia a mániája. Most őt nem akarom idekényszeríteni, ez a cukrászda az álma, hát csinálja. A nagyobbik nem alkalmas erre a dologra, vagy nem szeretné, ő gyógytornásznak tanul, és szociális lelkületű. Most mit csináljak itt szegénnyel, ő ebbe beleőrülne.”
Máshol tulajdonképpen olyan hamar befogják az utódokat, hogy azok nem is látnak igazán más alternatívát.
„Tulajdonképpen nem voltak elkényeztetve, ezt meg kell mondanom őszintén. Nekik már 5-6 évesen is kötelező volt nyáron is dolgozni 4 órát, 2 héten keresztül. Hát megmondom őszintén, lehet, hogy rosszul csináltam, mert azt megutálták.”
A tudatosan tervező elődök igyekeznek különböző területeken adni teret az utódoknak, hogy megelőzzék a rivalizálást. A konfliktusok nem kerülik el őket sem, de jól lehatárolt felelősségi körökkel csökkenthetők. Az alapító számára nehézséget okozhat az is, hogy nem biztos benne, a cég valamennyi utódot képes lesz eltartani – ez is vezethet oda, hogy nagyobb szabadságot kap valaki a gyerekek közül.
„Na, most mivel van nálam két lány, a testvéremnél két lány, lehet, hogy mi nem is tudunk akkorát alkotni a következő néhány évben, hogy rajtunk kívül még négy család ebből megéljen. Azt sem szeretnénk, hogy nagyon idekössünk 4 családot, és a végén ez a szakma már nem tud hozni annyit, hogy egyáltalán életképes legyen.”
A siker nem pénz. Érzelem

De mi a siker? Az INSIST-kutatás megállapítása szerint a család számára a siker jóval inkább szocioemocionális (hosszú távú túlélés, harmónia, stabilitás), mintsem pénzügyi (növekedés, jövedelmezőség) vagyonban testesül meg – hangsúlyozza Prof. Dr. Heidrich Balázs, az INSIST kutatója, a Családi Vállalkozás Kutatási Program Utódlás moduljának vezetője. Érdekes, hogy ezzel együtt is az Opten statisztikái szerint a családi vállalkozások 75 százaléka megbízhatóbb egy átlagos hazai cégnél, míg 15 százalékuk kiemelkedő megbízhatósági szempontból, amit a partnerek is honorálnak. A finanszírozók és a megrendelők számára is erősen pozitív, pénzügyi előnyre is fordítható üzenete van a több generáció óta sikeres működésnek. A bizalom ugyanakkor törékeny és könnyedén erodálódik, így a családi vállalkozás fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy szellemiségében is illeszkedik-e a családi vállalkozásba az utód, az átvevő.

Kevés családi vállalkozás éli túl a generációváltást
A nemzetközi tapasztalatok alapján háromból csak egy családi vállalkozás éri meg a második generációt, ezért az utódlás kérdésköre sorsdöntő, halogatása biztos út a kudarchoz – derül ki Peter Leach, a Deloitte UK partnerének Családi Vállalkozások című könyvéből.
A szocioemocionális vagyon átadásában kiemelkedően teljesít a hazai borász szakma a Családi Vállalkozás Kutatás interjúinak elemzése alapján. Ebben a szakmában az is kevésbé merül fel, hogy a cégeket tovább akarják-e vinni az utódok. Jellemzően egészen kisgyermekkortól bevonják a gyerekeket a családi vállalkozásba, ami segít annak az alapértékrendnek a kialakításában is, ami a bor kapcsán megkérdőjelezhetetlenül megjelenik. E cégek esetében szinte gazdasági eredményektől elvonatkoztatott HIT-ről beszélhetünk – mondja Prof. Dr. Heidrich Balázs.

A kutatás eredményei szerint az iskoláztatás kiemelkedően tudatos az ebben a szektorban működő családi vállalkozások esetében, a leendő vezetők pedig gyerekkoruktól tulajdonosai is a családi cégnek. Az, hogy az utódok tulajdonrészt is kapnak, a tapasztalatok szerint segít az elkötelezettség, az érzelmi kapcsolat és a cég iránt érzett felelősség erősítésében is. Azonban még e vállalatok, a hagyományosan hosszú távú szemlélettel rendelkező cégek esetében is probléma, hogy nem látják a családi vállalkozás „kúlságát”.

„A mesterképzés másodévében mentem Lisszabonba... Jártam a helyi családi vállalkozás szövetség rendezvényeire, előadásaira. Itthon nem is hallottam, hogy ennyire menő dolog lenne az, hogy családi vállalkozás. Úgyhogy ezt próbálom itthon is átadni a családban.”
Amíg más országokban dívik az a szemlélet, hogy az utód menjen más vállalatokhoz, esetleg multicégekhez, és az ottani tapasztalatait hozza vissza, addig Magyarországon konzervatívabb modell érvényesül. „Jellemzően nagyon korán, már gyermekkorban megkezdődik az utód bevonása a családi cégbe. Már egészen fiatalon, akár csak nyári munkán, de ott dolgozik, és jellemzően a formális tanulmányok lezárása után jön el az a bizonyos nagy beszélgetés, a hogyan tovább kérdéskörével” – jellemezte a hazai gyakorlatot Mosolygó-Kiss Ágnes, a téma kutatója. Ha pedig az utód hajlandó átvenni a stafétát, még csak akkor jön a neheze: az elődnek el is kell engednie a vezetést.

Cikkünk harmadik részében ezzel a problémakörrel foglalkozunk majd: mi vezetett a magyar családi cégeknél a „Corleonék korához, illetve hogyan csavarhatja ki az utód a Keresztapa – vagy Keresztanya –kezéből a vezetést. 

Hatvan után el kell kezdeni elengedni
A ’90-es évek elején itthon szinte senkinek nem volt piacgazdasági gyakorlata, sem egy-két évnél hosszabb vállalkozási tapasztalata. Aranyat ért, aki az üzlet minden területén a vezető partnere tudott lenni. De a „generalista” megközelítés ma már nem nyerő.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo