A bizalmi vagyonkezelés (BVK) tipikusan szerződéssel jön létre (bár olykor egyoldalú jognyilatkozat, vagy végrendelet is létrehozhatja). A létrehozó saját nevében és saját tulajdonáról rendelkezik a szerződésben. A klasszikus bizalmi vagyonkezelésben három szereplő van: vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett. A vagyonrendelő a kezelt vagyont (üzletrész, készpénz, ingatlan), a tulajdon jogát a vagyonkezelőre ruházza. Utóbbi polgárjogi értelemben teljes tulajdoni jogot szerez, tehát bármit tehet vele – birtokolhatja, használhatja, megterhelheti, elidegenítheti. A kezelt vagyon önálló egység lesz a vagyonkezelő vagyonán belül. A vagyonkezelő hitelezőivel szemben teljes mértékben védett. A vagyonkezelő a saját nevében de a kedvezményezett javára kezeli a vagyont. A szerződés legfontosabb elemeiről Dr. B. Szabó Gábor, a Balogh, B. Szabó, Jean és társai ügyvédi iroda senior partnere beszélt a Piac&Profit KKV-Akadémiáján.
Véleménye szerint jó néhány év kell még majd ahhoz, hogy piacképes szabályozás alakuljon ki itthon. De önmagában nagy fegyvertény, hogy bekerült a Ptk.-ba és az ott lévő szabályozási koncepció is jó, liberális szabályokat fogalmaz meg, ami segíti az intézmény terjedését. A probléma a hozzá kapcsolódó végrehajtási törvény, ami a közjogi szabályokat tartalmazza. A BVK vegyes jogintézmény, amiben egymás mellett élnek a tulajdon jogi és kötelmi jogi elemek – egy fajta megkettőződése a tulajdonjognak (jogi tulajdonos (vagyonkezelő), és gazdasági vagy kedvezményezett tulajdonos)
A BVK szerződés tartalma
Felek pontos meghatározása, beazonosítása. Kedvezményezett beazonosítása: lehet ez egy kör is, akikből a vagyonkezelő választhat kedvezményezettet és dönthet a nekik juttatott vagyon mértékéről.
A vagyonrendelő akár offshore társaság is lehet, a kedvezményezett pedig a valós tulajdonos – ez akár az offshore vagyonok hazahozását is segítheti.
Ajánlott pót vagyonkezelőről rendelkezni, különösen, ha a vagyonkezelő a szerződésben magánszemély – így az ő esetleges halála sem okoz gondot.
Vagyonkezelő díjazásának módja: fix, vagy sikerdíj, és honnan kerül kifizetésre (például a vagyon hozamából)
Protektor: A jogviszony szereplője a felügyelet (protektor), amely jelzi, ha valamilyen anomáliát lát a vagyonkezelésben, ez alapvetően egy, a vagyonrendelő által megbízhatónak ítélt személy vagy szervezet. Erről a szereplőről azonban a magyar Ptk. egy szót sem szól, ez csak a klasszikus szerkezet része. Létére indokolt a vagyonkezelési szerződésben hivatkozni
A rendelt vagyon pontos meghatározása: A várakozás szerint a sláger az üzletrész lesz. Ezt pontosan körbe kell írni névérték vagy szavazatszám alapján. Ha nagy értékű ingóságról van például szó, ott a pontos leltár a megfelelő, ahogy a pontos leírás kell mondjuk egy követelés esetén is. Ingatlan esetében pontos leírás, helyrajzi szám az elvárt azonosítás.
A vagyonkezelés céljának és módjának meghatározása (Letter of wishing): Ez tulajdonképpen egy kívánságlista. Azért nagyon fontos, mert a vagyonkezelő a törvény szerint nem utasítható, a napi működésébe nem lehet beavatkozni. A BVK szerződésben leírtakat viszont köteles betartani, tehát itt van az egyetlen lehetőség iránymutatás és korlátozás meghatározására. Különösen fontos tartalmi elem!
A vagyon kiadása körülményeinek szabályozása: mikor és milyen formában adja át a kezelő a kedvezményezetteknek a vagyont a szerződés lejárta után. Ez elsősorban adózási és illetékfizetési okok miatt fontos, előre kell határozni a kifizetés módjáról. (Ugyanakkor a törvény szerint a kifizetésre az akkor hatályos jogszabályok érvényesek, tehát elképzelhető, hogy ami adóoptimalizálási szempontból jónak tűnt a szerződés megkötésekor, néhány évtizeddel később már más szabályozás alá esik.)
Vagyonkezelés időtartama: a törvény maximum 50 évet határoz meg, de akár csak egy hétre is lehet ilyen szerződést kötni.
A vagyonrendelői felmondási jog szabályozása: A Ptk. nem szól a vagyonrendelői felmondás lehetőségéről – de a magyar gyakorlat szerint valószínűleg nem jelentheti azt, hogy felmondhatatlan a szerződés. Viszont fontos lenne, hogy milyen szabályok mellett gyakorolhatja a vagyonrendelő a felmondás jogát, hisz ez sok esetben sértheti a kedvezményezett jogát! Mivel a Ptk. nem rendelkezik róla, érdemes a szerződésben rögzíteni!